Reason and Revolution: Hegel és a társadalomelmélet felemelkedése

Olvasói vélemények

Herbert Marcuse „Értelem és forradalom” című könyve részletesen értelmezi a hegeli gondolkodást és annak Marxra és a kritikai társadalomelméletre gyakorolt hatását. Miközben kiválóan feltárja Hegel filozófiáját és annak a társadalmi átalakulásra gyakorolt hatását, egyes olvasók úgy érzik, hogy nem kapcsolja össze kellőképpen Hegelt és Marxot. Emellett kritizálták, hogy túlságosan hosszú, és egyes szakaszok ismétlődőnek tűnnek.

⬤ Átfogó elemzést nyújt Hegel filozófiájáról és annak Marxra és a társadalomelméletre gyakorolt hatásáról.
⬤ Értékes betekintést nyújt az ész, az elidegenedés és a társadalmi ellentétek témáiba.
⬤ Kritikusan szemléli Hegel és a 20. századi politikai ideológiák kapcsolatát, különösen a konzervatív értelmezések elutasításával.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönző módon foglalkozik az összetett filozófiai gondolatokkal.

⬤ Ritkán kapcsolja Hegel eszméit közvetlenül Marxhoz, ami a kettő közötti koherencia érzékelhető hiányához vezet.
⬤ Egyes olvasók szerint a könyv túl hosszú, és azt javasolják, hogy a tömörség érdekében le lehetne szerkeszteni.
⬤ A szöveg egyes részei sűrűnek vagy kihívásnak tűnhetnek, ami akadály lehet a filozófiai háttérrel nem rendelkező olvasók számára.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reason and Revolution: Hegel and the Rise of Social Theory

Könyv tartalma:

"Briliáns és átható... a legfontosabb mű, amely megnyitotta a marxi humanizmus megértését." - Erich Fromm

Reason and Revolution: Hegel and the Rise of Social Theory Herbert Marcuse filozófus első nagyszabású műve angol nyelven - Hegel filozófiájának és az európai politikai gondolkodásra gyakorolt hatásának mesteri értelmezése a francia forradalomtól napjainkig.

Az 1941-ben írt Reason & Revolution az első angol nyelven megjelent hegeli marxista szöveg, az első szisztematikus tanulmány Hegelről egy marxistától, és az első olyan angol nyelvű mű, amely komolyan tárgyalja a fiatal Marxot. Olyan hegeli és marxista fogalmakat mutatott be a széles nemzetközi közönségnek, mint az elidegenedés, a szubjektivitás, a negativitás és a Frankfurti Iskola pozitivizmus-kritikája.

A Hegel társadalom- és politikaelméletének mélyreható és torzításmentes olvasatáért méltán elismert Reason and Revolution elismertsége magas maradt, és ma aktuálisabb, mint valaha. Marcusénál nincs jobb útmutató arra nézve, hogy hol jártunk és mire számíthatunk.

Az 1960-as évek legbefolyásosabb radikális filozófusa, Marcuse írásai éppoly aktuálisak a mai társadalom számára, mint a megírásuk idején voltak.

"Beleszerettünk Marcuse elméjébe, módszerébe, tudományosságába. Elolvastunk mindent, amit írt... A Hegelről és Marxról szóló könyve, a Reason and Revolution magasan szerepelt a listánkon, mert meg akartuk érteni a forradalmi marxizmus szellemi eredetét." - Dan La Botz, a A Troublemakers' Handbook: How to Fight Back Where You Work and Win szerzője.

"Egy marxi filozófus, aki a hatvanas évek diákradikálisainak hősévé vált, mert véleménye szerint a modern társadalom leigázta az emberiséget." - The Washington Post

"Számos társadalmi aktivista vezéralakja" - The New York Times

A szerzőről

Herbert Marcuse (1898-1979) filozófus, szociológus és politikai teoretikus volt. A berlini és a freiburgi egyetemen tanult, és a frankfurti Társadalomkutató Intézet, valamint a frankfurti társadalomelméleti iskola meghatározó alakja lett. 1933-ban kénytelen volt elhagyni Németországot, végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol élete nagy részét töltötte, és az ország számos nagy iskolájában és egyetemén tanított.

A hegeliánus-freudista-marxista Marcuse az elnyomás kulturális formáit, valamint a technológia és a fogyasztási cikkek termelésének bővülése által a kapitalizmus stabilitásának fenntartásában játszott szerepet emelte ki. A kapitalista társadalomról írt klasszikus tanulmányai fontos hatást gyakoroltak az 1960-as és 1970-es évek új baloldalára, és libertárius szocializmusa ma is fontos szellemi forrás.

A filozófiai spekuláció ritkán vonzza a címlapokat, nemhogy a halálos fenyegetéseket. Mégis ez a sors érte Herbert Marcuse-t az 1960-as évek végén, amikor a forradalmi diákmozgalom prófétájaként nemzetközi vitákba keveredett. Főbb írásai közé tartoznak az Értelem és forradalom, az Egydimenziós ember és az Erósz és civilizáció.