Reconsidering Constitutional Formation II Decisive Constitutional Normativity: A régi szabadságjogoktól az új előjogokig

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Reconsidering Constitutional Formation II Decisive Constitutional Normativity: From Old Liberties to New Precedence

Könyv tartalma:

A ReConFort második, szabadon hozzáférhetővé tett kötete az alkotmányos normativitás meghatározó szerepével foglalkozik, és az alkotmányos normák jogi szerepével kapcsolatos diskurzusokra összpontosít. A ReConFort I. kötettel (Nemzeti szuverenitás) együttesen az alkotmánytörténet innovatív újraértékelésére szólít fel, amely magának az alkotmánynak a jogi természetét (nemzeti szuverenitás, precedens, a hatalom igazolható volta, a bírói hatalom mint konstituált hatalom) közvetítő kulcskategóriákra támaszkodik. A 18. század végén és a 19. század elején az alkotmányos normativitás kezdte kiteljesíteni az egész politikai rend jogi rögzítését. Ez az egy alkotmányszövegben történő juridizáció a szokványos jogtól való fogalmi megkülönböztetést eredményezte, amely kiterjed a megváltoztathatóságra és a bírálhatóságra. E "korszakok új rendjének" korai megnyilvánulásai példátlan és helyrehozhatatlan szakítást sugallnak az európai jogi hagyománnyal, legyen szó akár a brit gyarmati kormányzásról, akár a francia ancien r gime-ről. Valójában az alkotmányokra mint a pozitív jog hierarchikusan "magasabb" formájára való áttérés forradalmi változás volt, ugyanakkor régi szabadságjogokra is támaszkodott.

Az amerikai alkotmányos diskurzus, amelyre maga is nagy hatással volt a brit common law, viszont számos alkotmányos kísérlethez szolgált inspirációul - a francia forradalomtól Napóleon bukásáig, a frankfurti gyűlés termeiben, az egységes Olaszország felé vezető úton és a huszadik századi Ausztria későbbi elméleti diskurzusában. Ha az alkotmány a törvényhozás jogi szabályait fogalmazza meg, akkor annak kelsi elsőbbsége kötelező. A kötetben két létfontosságú dokumentum francia eredetije és angol fordítása is szerepel. Az első - Emmanuel Joseph Siey s' Du Jury Constitutionnaire (1795) - rávilágít egy korai kísérletre, amely a francia forradalom demokratikus értékeit próbálta összeegyeztetni a forradalom jogi védelmének pragmatikus igényével. A második - a Lengyel Királyság alkotmányának 1812-es tervezete - I. Sándor orosz cár "alkotmányos propagandáját" mutatja be, amellyel a litván és lengyel nemesség támogatását akarta megszerezni. Ezek a dokumentumok új utakat nyitnak Európa alkotmánytörténetének kutatásában: ez a történet tele van különböző kontextusokkal és nemzeti tapasztalatokkal, de mindenekelőtt az alkotmányos határozottság átfogó motívumával, amely a szuverenitás jogiasítását szolgálta. (www.reconfort. eu)

Ezt a művet a Saint Philip Street Press adta ki a kereskedelmi felhasználást lehetővé tevő Creative Commons licenc alapján. A mű licencében nem biztosított minden jog a szerzőt vagy szerzőket illeti meg.