Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Red China's Green Revolution: Technological Innovation, Institutional Change, and Economic Development Under the Commune
Kína a Mao-korabeli vidéki kommunarendszer felszámolását és a Deng Xiaoping vezette egyéni háztartási gazdálkodáshoz való visszatérést sikeres elfordulásnak tekintik egy elhibázott társadalmi kísérlettől, és a katasztrofális politika elutasításának, amely széles körű éhínséget okozott.
Ebben a revizionista tanulmányban Joshua Eisenman korábban hozzáférhetetlen adatokat sorakoztat fel, hogy megdöntse ezt a narratívát, és kimutassa, hogy a kommunák modernizálták a mezőgazdaságot, növelték a termelékenységet, és ösztönözték a mezőgazdasági zöld forradalmat, amely megalapozta Kína jövőbeli gyors növekedését. A Vörös Kína zöld forradalma elmeséli a kommunák eredetének, fejlődésének és bukásának történetét, bemutatva a kommunák szerepét Kína gazdasági felemelkedésében.
1970 után a kommuna hibrid intézményként alakult ki, amely kollektív és magánelemeket egyaránt tartalmazott, és nagyfokú helyi kontrollt gyakorolt a gazdasági döntések felett, de a politikai döntésekbe szinte egyáltalán nem szólt bele. Integrált mezőgazdasági kutatási és tanácsadási rendszerrel rendelkezett, amely elősegítette a mezőgazdasági modernizációt, valamint kollektív tulajdonú helyi vállalkozásokkal és kisüzemekkel, amelyek elterjesztették a vidéki iparosítást. A kommuna Mao kollektivista ideológiáját közvetítette, és kollektív elszigeteltséget erőltetett, így túlhajszolta és alulfizette a háztartásokat.
Eisenman szerint a kommunát nem azért számolták fel, mert nem volt produktív, hanem mert politikailag nem volt kívánatos: a Deng Hsziao-ping vezette Mao utáni vezetés - nem a vidéki lakosok - volt az, aki úgy döntött, hogy feladja a kommunát, hogy megszilárdítsa a Kína feletti uralmát. A Vörös Kína zöld forradalma részletes és szisztematikus országos, tartományi és megyei szintű adatokon, valamint mezőgazdasági szakértőkkel és a kommunák egykori tagjaival készített interjúkon alapuló, átfogó történelmi és társadalomtudományi elemzés, amely alapvetően megkérdőjelezi a közelmúlt kínai gazdaságtörténetéről alkotott képünket.