Értékelés:

A könyv vegyes kritikákat kapott, egyesek dicsérik a borítót és a történetet, míg mások a hiányzó szöveg és a rossz formázás miatt csalódottak.
Előnyök:Nagyszerű borítóillusztráció, jól csomagolva, és gyors szállítás. A történet néhány olvasótól pozitív visszajelzést kapott.
Hátrányok:Sok felhasználó arról számolt be, hogy a szöveg hiányzik, csak a tartalomjegyzék van benne. Néhányan úgy írták le, hogy nem a tényleges könyv, hanem inkább az egyes fejezetek áttekintése.
(4 olvasói vélemény alapján)
Redburn: His First Voyage
A Redburn: Első útja Herman Melville amerikai író negyedik könyve, amely először 1849-ben jelent meg Londonban. A könyv félig önéletrajzi jellegű, és egy kifinomult ifjú kalandjait meséli el a durva és brutális matrózok között és Liverpool magvasabb vidékein.
Melville kevesebb mint tíz hét alatt írta meg a Redburnt. Míg az egyik tudós "vitathatatlanul legviccesebb művének" nevezi, addig F. O.
Matthiessen tudós "a Moby-Dick előtt szerzőjének legmeghatóbb könyvének" nevezi.
Melville a Redburnről és a következő könyvéről, a Fehér kabátról úgy beszélt, mint "két munkáról, amelyet pénzért végeztem - úgy kényszerültem rá, mint más emberek a fafűrészelésre". A könyvet minden befolyásos amerikai és brit kiadvány kedvezően bírálta, sok kritikus úgy üdvözölte, mint Melville visszatérését eredeti stílusához.
A Launcelots Hey-ben játszódó jelenet értékelésénél a kritikusok nemzeti vonalak mentén oszlottak meg: a britek "valószínűtlennek", az amerikaiak "erőteljesnek" minősítették. William Clark Russell, nemzedékének legnépszerűbb tengeri történetek írója 1884-ben nyomtatásban is méltatta a könyv erejét és pontosságát. Személyes levelet is küldött Melville-nek, amelyben többek között ezt írta: "Harmadszor vagy negyedszerre is elolvastam a Redburn című regényedet, és még mélyebb benyomást tett rám az a leíró erő, amely minden oldalt megelevenít".
John Masefield később a könyvet Melville művei közül a kedvenceként emelte ki. Amikor a Redburnt dicsérték, Melville ezt írta naplójába: "Én, a szerző, tudom, hogy (a könyv) szemét, & azért írtam, hogy dohányt vegyek vele". Később panaszkodott: "Amit a legjobban meg akarok írni, az be van tiltva - nem fog fizetni.
Mégis, összességében, írni a másikat nem tudok. Így a termék egy végső hasis, és minden könyvem botcsinálta".
(wikipedia.org)