Értékelés:

A „Making Wiser Social Worlds Together” című könyvet a rendszerszintű és szervezetfejlesztés különböző modelljeinek átgondolt integrálásáért dicsérik. Bátorítja a reflexivitást, és elmélyíti az olvasó megértését a szervezeti kontextusokban történő befolyásolásról és változásról. Az erkölcsi és etikai megfontolások feltárása gazdagítja mind a személyes gyakorlatot, mind a rendszerszintű megértést. Az értékelések kiemelik a könyv mélységét és gyakorlati alkalmazását, így a könyv alkalmas mind az új, mind a tapasztalt gyakorlati szakemberek számára.
Előnyök:⬤ Gondolatébresztő és gyakorlatias
⬤ több modellt szintetizál
⬤ hangsúlyozza a reflexivitást
⬤ gazdag elméleti feltárást és gyakorlati alkalmazást nyújt
⬤ generatív beszélgetésekre ösztönöz
⬤ hasznos mind az új, mind a tapasztalt gyakorlati szakemberek számára.
Konkrét hátrányt nem említett, de a fogalmak összetettsége kihívást jelenthet a teljesen kezdők számára.
(2 olvasói vélemény alapján)
Reflexive Inquiry: A Framework for Consultancy Practice
A könyv megírásának lendületét az a felismerés adta, hogy a reflexivitás - mind a tanácsadó, mind az ügyfél számára - a „változó szervezet” elősegítésének alapvető összetevője.
E meggyőződés központi eleme a Reflexív vizsgálat (RI), amely öt egymást átfedő elméleti hagyomány - a rendszerszemléletű, a társadalmi konstrukcionista, a kritikai, a megbecsülő és a komplexitáselméleti - szelleméből táplálkozik. Ezek az elvek mindegyike hozzájárulást nyújt a reflexív tudatosság irányításához, és a tanácsadói gyakorlat formálásához használják.
Az e megközelítéseket kifejező, valamint a reflexivitást megtestesítő és elősegítő eszközöket konkrét szervezeti esetek illusztrációival csiszoljuk és élesítjük. A RI a szervezeti változásokkal kapcsolatos munkában elterjedt tanácsadói módszertani diskurzus, az Appreciative Inquiry (AI) ellenpontjaként kerül bemutatásra. A könyv első részében a RI kereteit határozzuk meg.
A második részben a könyv alapelvei és eszközei szervezet- és közösségfejlesztési kontextusban elevenednek meg. A harmadik rész a bemutatott elvek, érvek, modellek és eszközök néhány következményét vázolja fel a kutatásra, míg a negyedik rész zárásként a jövőbeli fejlődés lehetőségeit veszi sorra.