Reform vagy forradalom

Olvasói vélemények

Rosa Luxemburg „Reform vagy forradalom” című könyve jelentős mű, amely a szocializmus forradalmi megközelítése mellett érvel, szemben Eduard Bernstein evolúciós szocializmus elméletével. Bár provokatív érveket mutat be, amelyek relevánsak a jelenlegi viták szempontjából, egyes kritikusok kritizálják a könyv fizikai minőségét és az alkalmi olvasók számára való relevanciáját.

⬤ Provokatív, ma is releváns érvek
⬤ fontos történelmi kontextus a marxista elmélettel kapcsolatban
⬤ jelentős hozzájárulás a szocializmusról szóló vitához.

⬤ Gyenge fizikai minőség (nincs oldalszámozás, rossz minőségű borító)
⬤ talán nem éri meg megvenni, hacsak nem kutatás vagy gyűjtemény céljából
⬤ elsősorban válasz Bernstein revizionizmusára, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszik.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reform or Revolution

Könyv tartalma:

Az 1937-es kiadás 2021-es újranyomása. Reform vagy forradalom a tudományos szocializmus álláspontjának klasszikus kifejtése a kapitalista fejlődés, a „történelmi szükségszerűség”, a társadalmi reformok, az állam, a demokrácia és a proletárforradalom jellegének kérdéseiről.

Eduard Bernstein, a Marx és Luxemburg által képviselt ortodox forradalomelméletekkel szemben a fokozatosabb változás vagy „reform” híve, Eduard Bernstein által előterjesztett elképzelések kritikájaként íródott. Huszonhét éves korára a Második Internacionálé egyik legátfogóbb kritikáját nyújtotta Bernstein revizionista felhívásának, amely a reform módszerének a forradalom módszerével szemben való előtérbe helyezésére irányult, és ezzel a Második Internacionálé egyik legátfogóbb kritikájává vált.

Engels közeli barátja és munkatársa, kifogástalan hitelességű marxista, de a melegek jogainak úttörő szószólója is, Bernstein volt az első, aki a szocializmushoz vezető nem forradalmi utat megfogalmazta a modern szociáldemokrácia alapító szövegében: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai (1899). Bernstein dilemmájának tétje - érvelt - nem csupán egy taktikai választás, nem csupán a harcnak erről vagy arról a módszeréről folytatott puszta vita volt, hanem „maga a szociáldemokrata mozgalom léte”, mint a kapitalizmus elleni harc megkülönböztető ereje.