Novels in the Time of Democratic Writing: The American Example
Az amerikai alkotmány ratifikálását követő harminc évben az első amerikai regényírók vitát folytattak brit kollégáikkal, amely a közvetlen demokráciát állította szembe a képviseleti liberalizmussal.
Az olyan írók, mint Hannah Foster, Isaac Mitchell, Royall Tyler, Leonore Sansay és Charles Brockden Brown olyan formai trópusokat dolgoztak ki, amelyek lépésről lépésre szembeszálltak azokkal a gesztusokkal és konvenciókkal, amelyekkel Samuel Richardson, Jane Austen és mások megteremtették az én, a magántulajdon és a tiszteletreméltó társadalom zárt világát. Az eredmény egy jellegzetesen amerikai regény lett, amely a társadalmi kapcsolatok olyan rendszerét hozta létre, amely hasonlít a mai elosztott hálózatra.
Egy ilyen hálózat ellentétben állt azokkal a formális protokollokkal, amelyek később az amerikai regény nagy hagyományát jellemezték. Nancy Armstrong és Leonard Tennenhouse a Regények a demokratikus írás korában című könyvében megmutatja, hogy ezek az első amerikai regények hogyan alakítottak ki többféle utat a szereplők rendkívül változatos mezőjének összekapcsolására, a magántulajdont alapvetően antiszociálisként definiálták újra, és főhőseiket arra a feladatra állították, hogy ezt a tulajdont - a javakat és az embereket - szétszórják a szereplők mezőjében. Az így átszervezett népesség hirtelen képesnek bizonyult arra, hogy egyként gondolkodjon és cselekedjen.
Tárgyuk és olvasóközönségük eltérő helyi jellege ellenére az első amerikai regények ezt az érvelést mindenki számára nyitott és elérhető köznyelvi stílusban adták elő. Bár ez jelentősen különbözött attól a stílustól, amelyet az irodalmi szerzőknek tulajdonítunk, Armstrong és Tennenhouse szerint az ilyen demokratikus írásmód tovább él Cooper, Hawthorne, Melville és James regényeiben.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)