Régészet a szikla alatt: Faj, osztály és vöröslábúak a barbadosi cukortársadalomban

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Archaeology Below the Cliff: Race, Class, and Redlegs in Barbadian Sugar Society

Könyv tartalma:

Az első könyvhosszúságú régészeti tanulmány egy karibi ültetvény nem elit fehér lakosságáról

Régészet a szikla alatt: Race, Class, and Redlegs in Barbadian Sugar Society című könyv az első régészeti tanulmány Barbados szegény fehér lakosságáról, a XVII. századi európai bérmunkások és kisgazdák leszármazottairól. A „vöröslábúak” pejoratív szóval jellemzik azt a marginalizált csoportot, amely azután maradt, hogy a sziget átállt a rabszolgasorban tartott afrikaiak munkájától függő cukormonokultúrás gazdaságra. A „fehér” kisebbség jelentős része, a vöröslábúak nagyrészt az ültetvények perifériáján, az „Below Cliff” nevű területen éltek, amelyet alkalmatlannak ítéltek a jövedelmező mezőgazdasági termelésre. Ahogyan a földet, amelyen laktak, marginálisnak minősítették, úgy a szegény fehéreket történelmileg és kortársak is perifériának és elszigeteltnek, valamint tétleneknek, alkoholistáknak, degeneráltaknak, beltenyésztetteknek és a sziget működő társadalma és gazdasága szempontjából irrelevánsnak gúnyolták.

Matthew C. Reilly régészeti, történeti és szóbeli források felhasználásával mutatja be, hogy a barbadosi vöröslábúak bizonytalan létezése hogyan kérdőjelezte meg a gyarmati társadalomban kialakuló elit hiperkapitalista elképzeléseit a gazdaságról, a fajról és az osztályról. A rabszolgákéhoz hasonló, bár nagyon eltérő körülmények között megtapasztalt kifejezett gazdasági nehézségeket tapasztalva a barbadosi vöröslábúak stratégiákat dolgoztak ki a zord környezetben való életre. Reilly vizsgálataiból kiderül, hogy ami Below Cliffben kialakult, az egy erkölcsi gazdaság volt, amely inkább a közösségi szükségleteken, mint a szabadpiaci árakon alapult.

Reilly az 1960-as években felhagyott Clifton Hall ültetvény határában lévő bérlői területről származó háztartásokat tárt fel, hogy feltárja a szegény fehér bérlők mindennapi életét, és megvizsgálja a szigeti gazdasági folyamatokhoz és hálózatokhoz fűződő kapcsolataikat. A szigorú faji elszigeteltséggel kapcsolatos tévhitek ellenére a bizonyítékok rávilágítanak a szegény fehér lakosok és az afro-barbadiaiakkal való találkozások és kapcsolatok fontosságára is. Történelmi adatok is beépítésre kerülnek, hogy megvizsgálják, hogyan tapasztalta meg egy alulreprezentált demográfiai csoport az ültetvényes tájat. Végül Reilly elbeszélése a Redlegeket a sziget történelmén belül helyezi el, a befogadást és a beágyazottságot előnyben részesítve a kirekesztéssel és az elszigeteltséggel szemben.