Régészet és érzékek: Emberi tapasztalat, emlékezet és érzelem

Olvasói vélemények

A könyv a régészet új elméleti megközelítését mutatja be, amely a kizárólag vizuális értelmezés helyett a multiszenzoros megértésre összpontosít. Mélységéért és éleslátásáért dicsérik, de összetett elméletei miatt egyes olvasók számára kihívást jelenthet.

⬤ Jól megírta egy vezető régészeti teoretikus
⬤ új nézőpontot kínál a régészeti feljegyzésekre
⬤ szélesebb körű gondolkodásra ösztönöz a múltbeli kultúrákról
⬤ értékes az elméleti keretek iránt érdeklődők számára.

⬤ Kihívást jelentő olvasmány
⬤ több elméleti megközelítés ismeretét igényli
⬤ nehezen megragadható, ami egyes olvasók számára megnehezítheti a teljes bevonódást.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Archaeology and the Senses: Human Experience, Memory, and Affect

Könyv tartalma:

Ez a könyv egy izgalmas új nézőpontból vizsgálja, hogy a régészet hogyan foglalkozott a testi érzékszervekkel, és érveket sorakoztat fel amellett, hogy a tudományág hogyan nyújthat gazdagabb betekintést az emberi érzékszervi tapasztalatokba. Yannis Hamilakis bemutatja, hogy a múlt anyagi nyomaival való intenzív fizikai foglalkozása ellenére a régészet többnyire elhanyagolta a multiszenzoros tapasztalatot, ehelyett az elszigetelt látást helyezte előtérbe, és az öt érzékszerv nyugati hierarchiájára támaszkodott.

A tapasztalat e korlátozott szemléletmódja helyett Hamilakis egy olyan érzékszervi régészetet javasol, amely képes feltárni az emberek elveszett, elfojtott és elfeledett érzékszervi és affektív modalitásait. A bronzkori Kréta példáján keresztül Hamilakis bemutatja, hogy az érzékszervi emlékezet hogyan segíthet újragondolni olyan kérdéseket, amelyek az ősi örökség előállításától kezdve a nagyszabású társadalmi változásokon át a műemlékek kulturális jelentőségéig terjednek.

A bronzkori Krétán a paloták kialakulását nyomon követve, mint a helyük hosszú távú, érzéki történelmének és emlékezetének ünneplését, Hamilakis utat mutat a régészetnek mint érzéki és affektív, több időre kiterjedő gyakorlatnak az újraalkotásához. Ugyanakkor új keretet javasol a testi érzékek, a dolgok és a környezet közötti kölcsönhatásra vonatkozóan, amely más területek tudósai számára is releváns lesz.