Olvasói vélemények
Összegzés:Boltanski könyvének kritikái megosztottságot mutatnak a könyv tudományos igényessége és az általános olvasók számára való hozzáférhetősége között. Miközben a könyv a bűnügyi és detektívregények mélyreható szociológiai vizsgálatát nyújtja különböző nézőpontokból, egyes olvasók túlságosan sűrűnek és kihívást jelentőnek találják. Mások viszont értékelik az irodalom, a társadalom és a valóságról alkotott elképzelések közötti kapcsolatra vonatkozó meglátásait.
Előnyök:⬤ Lenyűgöző szociológiai és filozófiai feltárást nyújt a krimirodalomról.
⬤ Mély betekintést nyújt az irodalom és a társadalmi dinamika kapcsolatába.
⬤ Foglalkozik olyan klasszikus művekkel és szerzőkkel, mint Conan Doyle és Graham Greene.
⬤ Jelentős bibliográfiát, végjegyzeteket és tárgymutatót tartalmaz, ami növeli tudományos értékét.
⬤ Kritikus gondolkodásra és vitára ösztönöz a valóság természetével kapcsolatban az irodalomban.
Hátrányok:⬤ A stílus erősen akadémikus, ami elidegenítheti az általános olvasókat.
⬤ Egyes szakaszok sűrűek és a szociológiai fogalmak előzetes ismerete nélkül nehéz megérteni őket.
⬤ Az érvek mesterkéltnek vagy a fikcióhoz lazán kapcsolódónak tűnhetnek, ami az olvasó frusztrációjához vezethet.
⬤ Hiányoznak a hivatkozások néhány kulcsfontosságú szerzőre és műre, amelyek egyes olvasók szerint nélkülözhetetlenek a tárgyaláshoz.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Mysteries and Conspiracies: Detective Stories, Spy Novels and the Making of Modern Societies
Könyv tartalma:
A nyomozásra összpontosító detektívregény, és nyomában az összeesküvésekre épülő kémregény a XIX. század végén és a XX. század elején alakult ki műfajként. Ugyanebben az időszakban a pszichiátria feltalálta a paranoiát, a szociológia az egyének és csoportok társadalmi életének magyarázatára az ok-okozati összefüggések új formáit találta ki, a politikatudomány pedig a paranoia problematikáját a pszichikai szférából a társadalmi szférába helyezte át, és a történelmi eseményeket összeesküvés-elméletekkel próbálta magyarázni. Mindegyik esetben a társadalmi valóságot kétségbe vonták. E valóság megszervezésének és egységesítésének projektjét egy adott népesség és terület számára a nemzetállamnak köszönhetjük, ahogyan az a tizenkilencedik század végén formát öltött.
Így az összeesküvés alakja a hatalomgyakorlással kapcsolatos gyanú középpontjába került. Hol van valójában a hatalom, és ki birtokolja azt? A feltételezett nemzeti hatóságok, vagy más, az árnyékban működő szervezetek - bankárok, anarchisták, titkos társaságok, az uralkodó osztály? Az ilyen jellegű kérdések adták a politikai ontológiák állványzatát, amelyek egy kétszeresen elosztott valóságra építettek: egy hivatalos, de felszínes valóságra és annak ellentétére, egy mélyebb, rejtett, fenyegető valóságra, amely nem hivatalos, de sokkal valóságosabb. A krimi és a kémregény, a paranoia és a szociológia - többé-kevésbé egybeeső találmányok - közös jellemzője volt a valóság problematizálásának és a benne rejlő ellentmondások feldolgozásának új módja.
E két valóság - a felszínes versus valós - konfliktusának kalandjai adják e rendkívül eredeti könyv keretét. A detektívtörténetek és kémregények nagy mestereinek - többek között G. K. Chesterton, Arthur Conan Doyle, John Le Carre és Graham Greene - munkásságának vizsgálatán keresztül Boltanski megmutatja, hogy ezek a fikciós és képzeletbeli művek valami alapvető dolgot mondanak el nekünk a modern társadalmak és a modern állam természetéről.
