Rejtett Isten

Olvasói vélemények

A könyv, amely eredetileg előadássorozat volt, mélyrehatóan vizsgálja a művész szerepét és a klasszikus irodalom értékét a modern kultúrában. Olyan témákat tárgyal, mint az erény, a rossz, az örökkévalóság élménye, és kritikát fogalmaz meg a kortárs művészetről. A kritikák kiemelik a szerző éleslátó összefüggéseit a különböző szerzők és a keresztény filozófia között, hangsúlyozva a valósággal való szembesülés szükségességét az igazi művészet által.

A könyv mélyreható és korrekciós nézőpontot kínál a művészek szerepéről, megvilágítva kapcsolatukat az élet mélyebb erényeivel és valóságával. Elkerüli a nehézkes prózaiságot, miközben tisztességes értékelést ad a szerzőkről. Informatívnak tekinthető, az olvasókat az irodalommal való értelmesebb foglalkozásra ösztönzi, és kritikát fogalmaz meg a modern művészet hiányosságairól. Kifejezetten ajánlott azoknak, akik mélységeket keresnek az irodalmi és filozófiai vitákban.

A könyv talán nem az, amire egyes olvasók számítanak, mivel nem foglalkozik közvetlenül az „isteni rejtettséggel” filozófiai kontextusban. Egyesek talán kevésbé találják magával ragadónak vagy relevánsnak az előadásformát a kortárs vitákhoz képest, és kihívást jelenthet az egyenes filozófiai érveket kereső olvasók számára.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hidden God

Könyv tartalma:

A stílus tisztasága, amelyről Brooks úr már régóta híres, remekül megmutatkozik kritikáinak legújabb könyvében.

A kritikai tanulmányok, amelyek eredetileg a teológia iránt érdeklődők egy kari konferenciáján tartott előadásokként hangzottak el, különös jelentőséggel bírnak minden olyan olvasó számára, aki új nézőpontból szeretne megismerni öt olyan kiváló irodalmárt, akiknek keresztény elkötelezettségét nem létezőnek vagy ködösnek tartották. Brooks úr úgy véli, hogy bármit is mondjon egy író az emberiségről, a kereszténységről vagy általában a kultúráról, az leginkább művészi teljesítményeivel magyarázható, és ezért a kritikus itt az egyes szerzők jellegzetes irodalmi munkásságával foglalkozik, nem pedig teológiájával vagy filozófiájával.