Rejtett kegyetlenségek: Japán biológiai hadviselés és az igazságszolgáltatás amerikai akadályozása a tokiói perben

Olvasói vélemények

A „Rejtett atrocitások” című könyvében Jeanne Guillemin a második világháború alatti japán baktériumháború eltitkolt történetét és az azt követő amerikai igazságszolgáltatás akadályozását tárja fel a tokiói tárgyalásokon. A könyv azt állítja, hogy az amerikai kormányzat megvédte a japán tisztviselőket a büntetőeljárástól, hogy hasznot húzzon a kutatásaikból, miközben részletesen bemutatja az elkövetett szörnyű tetteket, beleértve a biológiai és vegyi hadviselést is.

A könyv jól megalapozott, és alapos vizsgálatot nyújt a tokiói perekről és az elkövetett igazságtalanságokról. Rávilágít a felkavaró történelmi eseményekre, és fontos vitákra ösztönöz a háborús erkölcsről és igazságosságról. Az olvasók a kihívást jelentő tartalma ellenére is lebilincselőnek találják.

Egyes kritikusok bírálják a könyvet, mert nem támasztja alá teljes mértékben az igazságszolgáltatás amerikai akadályozására vonatkozó állításait. Aggályosnak tartják a bemutatott érvek mélységét és bizonyos kihagyásokat, például a japán kulcsfigurák szerepét a háborús atrocitásokban, amelyek gyengíthetik Guillemin ügyének általános hatását.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hidden Atrocities: Japanese Germ Warfare and American Obstruction of Justice at the Tokyo Trial

Könyv tartalma:

A második világháborút követően a szövetségesek szándéka, hogy a tengelyhatalmak bűneire fényt derítsenek, a nürnbergi pereket és a tokiói megfelelőjét, a távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszéket is eredményezte. A tokiói tárgyalás azonban elmulasztotta a japán birodalmi vezetők felelősségre vonását a legsúlyosabb háborús bűnökért: az embertelen orvosi kísérletekért, beleértve az élveboncolást és a szabadtéri kórokozó- és vegyi kísérleteket, amelyek vetekedtek a náci atrocitásokkal, valamint a pestis, lépfene és kolera alkalmazásával végrehajtott tömeges támadásokért, amelyek kínai civilek ezreit ölték meg.

A Rejtett atrocitások című könyvben Jeanne Guillemin a per kulisszái mögé tekint, hogy feltárja az amerikai akadályoztatást, amely megtagadta az igazságszolgáltatást a japán áldozatoktól. Japán titkos baktériumháborús programjáért, amelyet a kínai Harbinban működő 731-es egységként szerveztek meg, a kormány legfelsőbb vezetői és számos elismert tudós volt felelős, akik mindannyian megúszták a vádemelést. Ehelyett a korai hidegháborús feszültségek miatt az amerikai katonai hírszerzés Tokióban úgy avatkozott be a tokiói perbe, hogy megakadályozta a vádhatóság hozzáférését a koronatanúkhoz, majd titkosította a terhelő dokumentumokat.

A washingtoni döntéshozók, akiket az amerikai megszállási vezető, Douglas MacArthur tábornok támogatott, arra törekedtek, hogy megszerezzék Japán biológiai hadviseléssel kapcsolatos szakértelmét, hogy előnyre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben, amelyet biológiai és nukleáris fegyverek kifejlesztésével egyaránt gyanúsítottak. Végül az amerikai nemzetbiztonsági célok a 731-es egység áldozatait igazolás nélkül hagyták.

Évtizedekkel később a 731-es egység atrocitásainak bizonyítékai még mindig zavarják a Kína és Japán közötti kapcsolatokat. Guillemin szemléletes beszámolója a tokiói tárgyalás során történt eltussolásról megmutatja, hogy az átláthatóság garanciái nélkül a hatalmi politika hogyan veszélyeztetheti a nemzetközi igazságszolgáltatást, ami tartós következményekkel jár.