Remains to Be Seen

Olvasói vélemények

Edward H. Essex „Remains To Be Seen” című könyve vegyes kritikákat kapott, kiemelve a karakterfejlődés, a lebilincselő történet és az egyedi elbeszélői stílus erősségeit. Sok olvasó értékeli az erotika és a mélység keveredését, valamint a költészet beépítését. Néhány kritika azonban az írásmód és a szerkezet ellen irányult, különösen az idézőjelek hiánya a párbeszédekben, ami egyesek számára megnehezítette a követést. Összességében úgy vélik, hogy lebilincselő és elgondolkodtató olvasmány, váratlan fordulatokkal.

Jól kidolgozott karakterek, lebilincselő és fordulatos történet, egyedi elbeszélői nézőpont, tabutémák ízléses kezelése, a költészet beépítése, magával ragadó menekülés a mindennapi életből és erős érzelmi vonzerő.

Szokatlan írásmód (idézőjelek hiánya), ami zavart okozott a párbeszédekben, néhányan túlzónak és valószínűtlennek találták a hűtlenség mértékét, a befejezést néhány olvasó elsietettnek vagy hirtelennek érezte, és néhányan megjegyezték, hogy az erotikus tartalom miatt nem az ő ízlésüknek megfelelő.

(29 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

"David Rushmer lenyűgöző könyvében, a Remains to Be Seen-ben egy hang gondosan megmunkált megjelenítését találjuk a világban, e dráma minden szótagját kiérdemelte. A valóságra való mikrotónusos figyelem és egy pompás zene húzódik végig. Ez egy igazán figyelemre méltó első könyv." --Peter Gizzi.

"David Rushmer költészete sokkolóan hathat. Az írás ereje a ritmikai eszközök lenyűgöző manipulálásából ered, amely a folyamatosan újra és újra felidézett, lecsupaszított szavakhoz való ragaszkodással párosul. Ez intenzív. Nagy hatósugara van. Primitív, elemi érzés, a ritmikai és hangzásbeli részletekre való odafigyeléssel.

Rushmer elismerte, hogy olyan francia íróknak tartozik, mint Maurice Blanchot és Bernard Nol, és úgy tűnik, hogy saját művei nem illeszkednek kényelmesen a brit írásművészet egyetlen konkrét hagyományába sem. Ez persze az egyik nagy erőssége, Rushmer európai író.

A könyv címe éppoly ügyesen, mint bármelyik tartalma, hiszen sikerül egy lepusztult tájra utalnia, amely nem áll másból, csak maradványokból, valamint egy reménysugárra, a "még látni fogjuk" kifejezés másik értelmében. Nagyra becsülöm ezt a művet. Finoman megmunkált, mélyen komoly és felkavaróan emlékezetes." --Peter Hughes.