System Based Integrated Nutrient Management
RENDSZER ALAPÚ INTEGRÁLT TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS: Az integrált tápanyag-gazdálkodás, amely különböző szerves forrásokat, mint például FYM, vermi-komposzt, növényi maradványok, zöldtrágya, biotrágya és a hüvelyesek in-situ szerepe, valamint a kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználás (fő- és mikrotápanyagok) kellő figyelmet érdemel. Valójában országszerte végzett kísérletsorozatok és tanulmányok alapján a különböző növénykultúrák tápanyag-gazdálkodására vonatkozóan, a különböző agroklimatikus zónákat képviselő, változó talajkörnyezetre vonatkoztatva, nemzeti szinten készültek, de az integrált tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó rendszeralapú információk még mindig hiányoznak, és még dokumentálásra várnak.
E kiadvány 1., 3. és 4. fejezete az integrált tápanyag-gazdálkodás általános kérdéseivel és kezelési lehetőségeivel foglalkozik, különös tekintettel az öntözött ökoszisztémára, míg a 2.
fejezet a növényi maradványok kezelésére összpontosít.
Az 5. és 10.
fejezet a talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodást világítja meg a fenntartható talajegészségügy érdekében, míg a 6. és 7. fejezet a tápanyag-gazdaságossággal kapcsolatos integrált gazdálkodási rendszerrel és a hüvelyesek bevonásával a gabonaalapú termesztési rendszerekbe.
A 8. fejezet a rizs-búza termesztési rendszer integrált tápanyag-gazdálkodására összpontosít, míg a 9. fejezet az olajos magvakra, a 11.
fejezet a szójababra, a 13. fejezet a zöldségfélékre, a 23.
fejezet pedig a vetőmagfűszerekre épülő termesztési rendszerekre. Az SSNM-mel, a védett mezőgazdasággal, a talaj kémiai, biológiai és mikrobiális sokféleségével kapcsolatos kérdéseket a 12., 14. és 18.
fejezet tárgyalja.
A rendszeralapú tápanyagköltségvetéssel, a talajszén-gazdálkodással és -megkötéssel, a növénybetegségekkel kapcsolatos kiegyensúlyozott növénytáplálással, a gazdaságossággal és a tápanyagmodellezéssel kapcsolatos szempontokat a 19-25. fejezetek tárgyalják.