Renaissance Vegetarianism: The Philosophical Afterlives of Porphyry's On Abstinence
Kell-e egy filozófusnak vegetáriánusnak lennie? Erre a kérdésre a filozófiai vegetarianizmusról szóló klasszikus művében, a neoplatonista Porfirisz által a Krisztus utáni harmadik században írt Az állatok fogyasztásától való tartózkodásról híres igenlő választ adtak.
Ez a tanulmány nyomon követi az Az önmegtartóztatásról iránti érdeklődés újjáéledését a reneszánszban. Megmutatja, hogy jóval a „vegetarianizmus” kifejezés megjelenése előtt filozófusok, orvosok és vallási személyiségek vitatták meg a húsmentes étrend előnyeit és hátrányait.
Ahogy az On abstinence a kiadások és fordítások révén terjedt, a Porfirusz által felvetett kulcskérdések új vitákat gerjesztettek: összeegyeztethető-e a vegetarianizmus a vallásos vallásossággal? A növényi étrend elősegíti vagy veszélyezteti az egészséget és a hosszú életet? Mit lehet tanulni más, földrajzilag távoli népek, például az indiai vegetáriánus bráhmanák vagy az amerikai kannibálok étrendjének megfigyeléséből? És végül, etikailag igazolható-e olyan lények fogyasztása, amelyeknek érzékenységet és racionalitást tulajdoníthatunk? Cecilia Muratori a londoni Queen Mary Egyetem Angol-Német Kulturális Kapcsolatok Központjának kutatója, valamint a Cambridge-i Egyetem Továbbképző Intézetének filozófia oktatója.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)