Repülőgép-hordozók, 2. kötet: A hordozórepülés története és annak hatása a világ eseményeire, 1946-2006

Olvasói vélemények

A könyv átfogó és részletes feltárást nyújt a fuvarozói repülésről, kitérve a történelem különböző országaira és eseményeire. Az olvasók dicsérik a könyv mélységét, szervezettségét és kutatási minőségét, de aggodalmukat fejezik ki a magas ár és néhány elavult információ miatt.

⬤ A haditengerészeti hordozórepülés történetének átfogó lefedettsége.
⬤ Részletes információk a repülőgép-hordozókkal kapcsolatos katonai akciókról és műveletekről.
⬤ Kiváló minőségű illusztrációk és jól kutatott, alátámasztó részletek.
⬤ A haditengerészet története iránt érdeklődő rajongóknak és tudósoknak egyaránt ajánlott.
⬤ Gyors szállítás és kiváló példányállapot a vásárlók beszámolói szerint.

⬤ Magas ár, különösen mindkét kötet esetében.
⬤ Egyes információk elavultak vagy pontatlanok (pl. a hajók státuszának hibái).
⬤ A képek fekete-fehérek, ami néhány olvasó szerint hátrány.
⬤ A komplexitás és a mélység túlságosan fejlett lehet a fiatalabb olvasók vagy az alkalmi rajongók számára.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Aircraft Carriers, Volume 2: A History of Carrier Aviation and Its Influence on World Events, 1946-2006

Könyv tartalma:

Az 1945 utáni korszakban a repülőgép-hordozó a nukleáris fegyverek, a cirkáló- és ballisztikus rakéták, valamint a nagy képességű tengeralattjárók kifejlesztése ellenére is értékes fegyver maradt. Időnként, mint a koreai és a vietnami háború kezdeti időszakában, valamint a Falkland-szigeteki konfliktusban, a repülőgép-hordozók egyedül voltak képesek nagy teljesítményű repülőgépeket a harctérre küldeni. Más műveletekben, például a repüléstilalmi zónák érvényesítésében, valamint az afganisztáni és iraki amerikai invázióban csak a hordozók tudták biztosítani a tartós harci és támogató műveletekhez szükséges bázisokat.

Norman Polmar mérföldkőnek számító tanulmányának második kötete részletesen bemutatja a hordozók szerepét az Egyesült Államok fegyveres erőinek egyesítésében és a stratégiai elrettentésben, a fiskálisan megszorított Nagy-Britanniában, a Brit Nemzetközösség és a volt gyarmati flották fejlődésében, valamint Franciaország és Hollandia flottáinak újjáépítésére tett erőfeszítéseit. A modern repülőgép-hordozók szerepét - jelenleg kilenc nemzet rendelkezik ilyennel -, valamint az olyan nemzetek előtt álló kérdéseket tárgyalja, amelyek esetleg beszereznék őket. A kötetben most először szerepelnek fejezetek a Szovjetunió hordozók gyártására irányuló erőfeszítéseiről. Mind a hordozórepülőgépek, mind a hordozókról felszállt számos „furcsa” repülőgép - például az U-2 kémrepülőgép - fejlesztését is megvizsgálják. A függelékek átfogó adatokat tartalmaznak az összes 2006-ig épített és átalakított hordozóról.

Ez a kötet értékes kiegészítője a kritikusok által elismert I. kötetnek, amely az 1909 és 1945 közötti repülőgép-hordozó fejlesztést és üzemeltetést tárgyalja.