Reset: India gazdasági örökségének visszaszerzése

Olvasói vélemények

Subramanian Swamy „Reset” című könyve átgondolt és átfogó elemzést nyújt India gazdaságtörténetéről, azonosítja a gazdaság előtt álló legfontosabb problémákat, és cselekvőképes megoldásokat javasol. A szerző kritikával illeti az Indiában alkalmazott különböző gazdasági modelleket, és alapvető szemléletváltást javasol a növekedés és a méltányosság elérése érdekében.

A könyv intellektuálisan ösztönző, és részletes történelmi kontextust ad India gazdasági küzdelmeinek, kiemelve a múlt hibáit és a lehetséges utakat a jövőbe. Az olvasók elismeréssel adóznak Dr. Swamy alapos elemzésének, meggyőző ajánlásainak és a gazdaságpolitika adatközpontú megközelítésének. A könyvet kötelező olvasmányként írják le politikusok, bürokraták és mindenki számára, akit érdekel India gazdasági jövője.

Egyes olvasók szerint a könyv sűrű és kihívást jelentő, és jelentős erőfeszítést igényel az anyaggal való foglalkozás. A szerzők Swamy javaslatainak és a megvalósítható útiterveknek a részletesebb kifejtésére szólítanak fel. Néhány kritika azt is megemlíti, hogy a könyv technikai jellege miatt nem biztos, hogy alkalmas az alkalmi olvasók vagy a közgazdasági háttérrel nem rendelkezők számára.

(105 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reset: Regaining India's Economic Legacy

Könyv tartalma:

1970-ben néhány Jan Sangh-vezető, köztük Nanaji Deshmukh és Jagannathrao Joshi kérésére Subramanian Swamy elkészített és bemutatott egy Swadeshi-tervet. A monográfia hangosan követelte, hogy a szocializmust áldozzák fel egy versenyképes piacgazdasági rendszerért, hogy India évi 10 százalékos növekedést érjen el, önállóságot és teljes foglalkoztatottságot érjen el, és atomfegyvereket gyártson.

Az akkori miniszterelnök, Indira Gandhi veszélyesnek ítélte a tervet. Ötven évvel később Swamy újrafogalmazza az Indiára jellemző gazdasági fejlődésről szóló úttörő elképzeléseit a Reset című korszakalkotó művében.

Árnyalt elemzést végez arról, hogy a rendkívül virágzó indiai gazdaság milyen hosszú, felgyorsult hanyatlásnak volt tanúja a kitartó brit imperialista agresszió miatt, és összehasonlítja, hogy az ázsiai óriások - India és Kína - milyen sajátos módon szenvedtek az imperializmus kezétől. Kritikusan elemzi a Szovjetunióból kölcsönzött centralizált gazdasági tervezés Nehruv-féle modelljének magasságait és mélységeit, valamint azokat a gyengítő körülményeket, amelyek arra késztették, hogy Chandra Shekhar miniszterelnök kormányának kereskedelmi minisztereként kidolgozza a gazdasági reformok tervezetét.