Condolences to Gaea
Miközben bolygónk ég, az emberek éheznek és a fajok riasztó ütemben pusztulnak ki, vajon figyelőnek kellene-e tekintenünk magunkat, tehetetlenül a tudatlanság és a kapzsiság makacs kiáltása ellen? A Condolences to Gaea egy költő kifejezése, aki tiltakozik az esztelen, erőszakos, önző, gyakran vallásos indoklás ellen, amely a bolygónk számtalan csodálatos lakójának jólétével szemben az önzést helyezi előtérbe.
A tematikus ív magában foglalja a dicshimnuszokat azokhoz a csodálatos emberekhez, akik felismerik az emberiség szükségszerűségét, hogy intelligensen foglalkozzon az élet gyorsuló pusztulásával, és magában foglalja a szerző önvizsgálati elmélkedéseit, amelyek a szörnyű pesszimizmus és az örömteli optimizmus között ingadoznak.