Rethinking Urban Parks: Közterek és kulturális sokszínűség

Olvasói vélemények

A könyv a kulturális sokszínűség fontosságát tárgyalja a városi parktervezésben, és New York-i és philadelphiai esettanulmányok segítségével rávilágít a közterületek befogadásával kapcsolatos kihívásokra és megoldásokra.

A könyv értékes betekintést nyújt a kulturális sokszínűség és a városi parktervezés kapcsolatába, releváns esettanulmányokkal alátámasztva. A könyv nélkülözhetetlen a főiskolai szintű várostervezést tanuló hallgatók számára, és hangsúlyozza a közösségi kölcsönhatások fontosságát.

Egyes olvasók számára talán túlságosan akadémikus a hangsúly, és nem foglalkozik részletesen a gyakorlati megvalósításokkal.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Rethinking Urban Parks: Public Space and Cultural Diversity

Könyv tartalma:

Az olyan városi parkok, mint a New York-i Central Park, létfontosságú közterületeket biztosítanak, ahol a városlakók minden fajból és osztályból biztonságosan elvegyülhetnek, miközben különféle kikapcsolódási lehetőségeket élvezhetnek. Azáltal, hogy a különböző csoportok ilyen nyugodt környezetben találkoznak, megbarátkoznak egymással, ezáltal erősítik közösségeiket és a társadalom demokratikus szövetét.

De éppen az ellenkezője történik, amikor a parkokat - szándékosan vagy tudatlanságból - barátságtalanná teszik bizonyos embercsoportok számára. Ez az úttörő könyv amellett érvel, hogy a kulturális sokszínűségnek a városi parkok tervezése és fenntartása során kulcsfontosságú célnak kell lennie. A szerzők a New York-i Prospect Park, a Pelham Bay Parkban található Orchard Beach és a Gateway Nemzeti Üdülőövezetben található Jacob Riis Park, valamint a New York-i Ellis Island Bridge Proposal és a philadelphiai Independence National Historical Park esettanulmányain keresztül mutatják be a városi parkok kulturális sokszínűségének előmozdítására, fenntartására és kezelésére szolgáló konkrét módszereket.

Felfedezik azokat a tényezőket is, amelyek korlátozhatják a parkok használatát, beleértve a különböző etnikai csoportok hozzájárulását figyelmen kívül hagyó történelmi értelmező anyagokat, a magas belépő- vagy belépési díjakat, a parkhasználati szabályokat, amelyek korlátozzák az etnikai tevékenységeket, valamint a parkok "helyreállítását", amelyek csak a történelmi vagy esztétikai értékekre összpontosítanak. A könyvben található gazdag adathalmaz segítségével a várostervezők, a parkokkal foglalkozó szakemberek és az összes érintett polgár olyan eszközöket kapnak a kezükbe, amelyekkel olyan közparkokat hozhatnak létre és tarthatnak fenn, amelyek az egész lakosság igényeit és érdekeit szolgálják.