Reyner Banham - A közvetlen jövő történésze (Whiteley Nigel (Lancaster Univ))

Olvasói vélemények

A könyv Reyner Banham szellemtörténetét mutatja be, megvizsgálva építészeti alkotói munkásságát és nézeteinek ellentmondásait az idők során. Rávilágít értékes meglátásaira az építészet egy átalakuló korszakában.

A szerző alapos értékelést ad Banham erősségeiről és gyengeségeiről. Az építészet egy sorsfordító időszakában Banham nézőpontjainak megismerését felbecsülhetetlen értékűnek írja le. A könyv hatékonyan cáfolja a modern mozgalom szűk értelmezéseit, bemutatva Banham egyedülálló hozzájárulását és lázadó szellemét.

A recenzió nem említ kifejezetten jelentős hátrányokat, de utalhat arra, hogy Banham ellentmondásai egyes olvasók számára negatívumként jelentkezhetnek.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reyner Banham - Historian of the Immediate Future (Whiteley Nigel (Lancaster Univ))

Könyv tartalma:

Reyner Banham kultúrkritikus szellemi életrajza.

Reyner Banham (1922-88) az 1950-es évek közepétől az 1980-as évek végéig az építészet, a design és a populáris kultúra egyik legbefolyásosabb írója volt. A gépészmérnöki és művészettörténeti képzettségű író meggyőződése volt, hogy a technológia nemcsak izgalmasabbá, hanem demokratikusabbá is teszi a társadalmat. Az akadémiai szigor és a popkultúra iránti érzékenység kombinációja a tradicionalistákkal és az ortodox modernistákkal egyaránt szemben állította, de egyedülálló helyzetbe hozta őt a háború utáni vizuális művészetek kulturális, társadalmi és politikai következményeinek megértésében. Első könyve, a Theory and Design in the First Machine Age (amely negyven év után is nyomtatásban van a The MIT Press kiadónál) központi szerepet játszott a modernizmus revíziójában, és a hatvanas évek dinamizmusa és változásai közepette hitelessé tette a futurizmust és az expresszionizmust.

Ez a szellemi életrajz az első átfogó kritikai vizsgálata Banham elméleteinek és elképzeléseinek, nemcsak az építészetről, hanem az őt érdeklő sokféle témáról is. Átfogja életművének teljes skáláját, és tárgyalja azokat az értékeket, lelkesedéseket és hatásokat, amelyek gondolkodását formálták.