Értékelés:

A könyvről szóló kritikák rávilágítanak a vélemények megosztottságára. Míg egyes olvasók értékelik a „The Bell Curve” világos elemzését, és tudományos célokra hasznosnak tartják, sokan mások azt kifogásolják, hogy felületes összefoglaló, amely nem mélyül el az eredeti szövegben. Több kritikus csalódottságának ad hangot a könyv félrevezető címe miatt, azzal érvelve, hogy a könyv nem az eredeti művet mutatja be, hanem annak kritikáját.
Előnyök:Sok olvasó úgy találta, hogy az elemzés világos, tömör és hasznos a „The Bell Curve” koncepcióinak megértéséhez. Leírják, hogy méltó a tudományos kurzusokhoz, és széles körű tárgyalást nyújt az összefüggésekről, a módszertanokról és az eredeti szöveg kritikájáról.
Hátrányok:Számos kritikus nem tartotta megfelelőnek, kritizálva, hogy túlságosan leegyszerűsítő, és nem tartalmazza a „The Bell Curve” tényleges tartalmát. A könyvet ismétlődőnek, mélység nélkülinek és a címe miatt félrevezetőnek ítélték. Egyes olvasók úgy érzik, hogy az eredeti szerzőkkel szembeni, érdemi bizonyítékok nélküli, indokolatlan kritikákat tartalmazott.
(14 olvasói vélemény alapján)
An Analysis of Richard J. Herrnstein and Charles Murray's the Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life
Herrnstein és Murray The Bell Curve című könyve mélyen vitatott szöveg, amely komoly kérdéseket vet fel az érvelés és az értelmezés tétjéről.
A szerzők központi állítása az, hogy az intelligencia az elsődleges tényező, amely meghatározza az egyének társadalmi eredményeit - és hogy az intelligencia jobb előrejelzője a teljesítménynek, mint a jövedelem, a származás vagy a társadalmi-gazdasági státusz. A könyv által felvetett egyik fő kérdés a „faji intelligenciakülönbségek” tárgyalása, és az az állítása, hogy az afroamerikaiak alacsony megfigyelt teszteredményei és társadalmi eredményei között összefüggés van.
Bár a szerzők számos adatot szolgáltatnak és értelmeznek állításaik alátámasztására, végül nem tudnak megbirkózni azzal a problémával, hogy sem az „intelligencia”, sem a „faj” nem rendelkezik széles körben elfogadott definícióval a biológiában, az antropológiában vagy a szociológiában. Ennek következtében a könyvet „rasszistának” és „áltudományosnak” is nevezték, köszönhetően annak, hogy kritikusai hibás érvelésnek és a bizonyítékok óvatlan értelmezésének. A vita a mai napig tart, és mindkét oldal tudósai heves vitákat folytatnak arról, hogy mit lehet állítani az Herrnstein és Murray által felhasznált adatokból.