A Rictus leírja a világot, egy olyan világot, amelyben a társadalmi egyenlőtlenségek megmaradtak, de a szerző fekete humora olyan reális mérleget von, amely az ember szívét a legmélyebben érinti.
A Rictusban Eddy Garnier egy rendhagyó írást nyújt át, egy meglehetősen univerzális, irány és jelzők nélküli művet, amelyben a mindennapi élet minden témája összefonódik anélkül, hogy felhígulna. Röviden: nincs új a nap alatt, az élet egy nap, amely minden nap megújul a maga csúcsaival és völgyeivel.