Rilke's Hands: An Essay on Gentleness
Ez a könyv meditatív olvasmány. A hatvanegy aforisztikus bejegyzés mindegyike Rilke költészetének értelmezésére törekszik, ahogyan egy zenész Debussy Clair de lune-ját játszaná, hogy a nyelv hangnemébe ültesse át Rilke szelíd hajlamának dalát, dallamát és refrénjét: a dolgok mulandóságának felismerését; az emberek, állatok és virágok sebezhetőségének és törékenységének elismerését; a szenvedők iránti empátiáját.
Az egyik Orfeuszhoz írt szonettben a kerti asztalra gyengéden kiterített vágott virágok, amelyek „már megkezdett halálukból lábadoznak”, egy most már látható, most már halványan látható fonalat képeznek e könyv nagy részén keresztül. És a virágok miatt a szelídség fogalma alkot egy másik szálat, és a szelídség miatt a kezek - a szelídség ügynökei Rilke egész költészetében - átszövik ezeket az oldalakat.
A német leise (szelíd, gyengéd, csendes) szó szövi az első szálat; a másodikat a virágok, majd a lánykezek, aztán az angyalok, a szerelmesek, a szegények, a haldoklók és a halottak, az állatok, a madarak, a kutyák, a szökőkutak, a dolgok, az eltűnések szövik. Ennek az esszének az a célja, hogy megtapasztaljuk és megvizsgáljuk a szelídséget, hogyan formálja és hatja át Rilke művét, hogyan inspirálhat minket költészete szelíden arra, hogy szelídebb emberekké váljunk.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)