Robert Capa: Capa: A Graphic Biography

Olvasói vélemények

Florent Silloray Robert Capa grafikus életrajza a háborús fotós életének lenyűgöző ábrázolása, amely gazdag illusztrációkkal és átgondolt történetmeséléssel párosul. Az olvasók értékelik a könyv egyedi formátumát és művészi minőségét, miközben megismerkednek Capa munkásságának történelmi összefüggéseivel is. Összességében erősen ajánlott a történelem és a graphic novels iránt érdeklődőknek.

⬤ Gyönyörű művészeti alkotások és magával ragadó illusztrációk
⬤ jól átgondolt képaláírások
⬤ történelmi kontextust nyújt
⬤ érdekes nézőpontot nyújt a háborús fotográfia egyik jelentős alakjáról
⬤ a történelem és a graphic novels szerelmeseinek is tetszik
⬤ lényeglátó karaktertanulmány
⬤ magas színvonalú kiadvány.

Néhány olvasó nem biztos, hogy ismeri a grafikus életrajz formátumát; a könyv nem biztos, hogy azok számára, akiket nem érdekel a történelem vagy kifejezetten Robert Capa.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Robert Capa: A Graphic Biography

Könyv tartalma:

"Ha a képeid nem elég jók, akkor nem vagy elég közel. --Robert Capa.

Robert Capa: A Graphic Biography (Grafikai életrajz) a nagy háborús fotós pályafutásának briliáns bemutatása, akinek 1954-ben bekövetkezett halálakor egyetlen vágya volt: munkanélküli háborús fotósnak lenni. "Nem mindig könnyű" - mondta - "félreállni, és képtelenek vagyunk bármit is tenni, csak megörökíteni a szenvedést.".

Friedmann Endre 1913-ban született zsidó családban Budapesten. 18 évesen Friedmann Endre otthonról Németországba távozott, ahol újságírást és politológiát tanult, és egy fotóügynökség sötétkamrájában dolgozott. Friedmann 1933-ban Párizsba ment, ahol Henri Cartier-Bressonnal osztozott egy sötétkamrán, és a szintén fotográfus Gerda Taróval élt együtt. Együtt találták ki a "Robert Capa, híres amerikai fotográfus" nevet és képet.

Capa többször is elutazott a spanyol polgárháború dokumentálására, ahol elkészítette "Egy lojalista katona halála" című korszakalkotó képét, amelyért a "világ legnagyobb háborús fotósaként" emlegették.

A második világháború kezdetén Capa New Yorkban dolgozott szabadúszóként a LIFE, a Time és más kiadványok számára. Az amerikai hadsereggel külföldre utazott, hogy megörökítse a szövetségesek részvételét a második világháborúban, beleértve a D-napot az Omaha parton. Egy partraszálló hajóról kiszállva ő készítette az egyetlen képet az invázióról. A háborúról tudósított Lipcsében, Nürnbergben, Berlinben, Londonban és Párizsban. Még ma is a D-nap képei azok, amelyek a világ legnagyobb háborús fotósává tették.

Robert Capa: A Graphic Biography első személyben íródott, személyes és szakmai életét követi nyomon, és az ő szemszögéből követi nyomon a 20. század társadalmi felfordulásait és világrengető háborúit. Bemutatja bensőséges életét és a kor nagy egyéniségeivel való kapcsolatait: Ingrid Bergman, John Steinbeck, Ernest Hemingway, Pablo Picasso és sokan mások.

A szepia akvarellek a háború ködébe mossák a könyvet, és felidézik Capa nemzedékét a színes film küszöbén. Bemutatják szakmai munkásságát, személyes csatáit, győzelmeit és küzdelmeit, valamint örökségét: a Magnum, egy szövetkezeti fotóügynökség megalapítását, amely a fotósok számára biztosítja a munkájuk feletti ellenőrzést.

1954-ben, miután lemondott a háborús fotózásról, de pénzre volt szüksége, elindult, hogy az ötödik háborújáról tudósítson Indokínában. Az a meggyőződése vezérelte, hogy "ha a képeid nem elég jók, akkor nem vagy elég közel", és egy francia járőrrel volt, amikor aknára lépett, és fényképezőgéppel a kezében meghalt.