Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Rocco and His Brothers (Rocco E I Suoi Fratelli)
Sam Rohdie éleslátó és meggyőző elemzése Luchino Visconti 1960-as, a modern városi életről szóló eposzáról az olasz filmművészet egyik legnagyobb remekművének mutatja be a filmet. A Rocco egy dél-olaszországi falujukból elszakított parasztcsalád történetét meséli el, akik a milánói ipari metropoliszban kénytelenek megküzdeni a létért.
Bár Visconti-t lenyűgözte a modern Olaszország társadalmi valósága, ekkorra már levetette magáról a neorealista mozgalom hatását. Kialakította saját stílusát, amelyet a színpadi operarendezésben szerzett tapasztalatai gazdagítottak. Ennek eredményeképpen a Rocco szereplőit már nem a neorealizmus naturalista konvenciói tartják kordában. Ehelyett a felfokozott melodráma minden érzelmi erejével törnek ki a vásznon.
Az Alain Delon, Annie Girardot, Claudia Cardinale és Visconti lenyűgöző színészgárdájának többi tagja által kivetített erőszakos szexualitás túl sok volt az olasz cenzoroknak, akik több jelenetet kivágtak. Rohdie a filmet a „szenvedélyes, pompás realizmus” szempontjából tárgyalja, és azt állítja, hogy ez a két, látszólag ellentétes hangulat a filmben inkább egyensúlyban van, mintsem ellentmondásban, ami „a film erejének - és kegyének - feltételéhez” tartozik.