Roger Daltrey: Köszönöm szépen Mr Kibblewhite, The Sunday Times Bestseller - Az én történetem

Olvasói vélemények

Roger Daltrey „Thanks A Lot Mr. Kibblewhite” című önéletrajza lebilincselő és közvetlen beszámoló az életéről és a The Who-ban betöltött szerepéről. Bensőséges betekintést nyújt a zenekar dinamikájába, a zenésztársakkal való kapcsolataiba és a pályafutása során végigvitt motivációiba. Az írás stílusát beszélgetősnek és szellemesnek írják le, így a régóta rajongók és az újonnan érkezők számára egyaránt hozzáférhetővé teszi. Néhány olvasó azonban csalódottságát fejezte ki a könyv rövidsége és bizonyos témák - például a The Who zenéje mögött álló alkotói folyamat - mélyebb feltárásának hiánya miatt.

⬤ Magával ragadó és olvasmányos írói stílus, amely beszélgetősnek hat.
⬤ Egyedülálló betekintést nyújt Daltrey nézőpontjába a The Who és történelmük tekintetében.
⬤ Daltrey életének és a zenekarban betöltött szerepének alázatos és őszinte bemutatása.
⬤ Szórakoztató anekdotákat és elmélkedéseket tartalmaz.
⬤ A régi rajongók és a The Who-t nem ismerők egyaránt értékelik.

⬤ Néhány olvasó túl rövidnek találta a könyvet Daltrey karrierjének terjedelméhez képest.
⬤ Hiányzik a zenélés folyamatának és a zenekaron belüli kapcsolatoknak a részletes feltárása.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy túl felszínes, és nem mélyül el eléggé a kulcsfontosságú eseményekben vagy érzelmekben.
⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy az elbeszélés öncélúnak tűnt.

(626 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Roger Daltrey: Thanks a lot Mr Kibblewhite, The Sunday Times Bestseller - My Story

Könyv tartalma:

„A hatvanas évek előtt gyerek voltál, aztán férfi. Iskolába jártál, majd dolgozni mentél. Ez megváltozott. A mi generációnk változtatta meg.

Roger Daltrey egy generáció hangja, és ez az ő története.

Viharos iskolai éveiről és arról, hogy 15 évesen kicsapták a suliból, köszönhetően tekintélyelvű igazgatójának, Mr Kibblewhite-nak. Itt véget is érhetett volna a történet, hiszen a gyári munkás élete hívogatta, de aztán jött a rock and roll. Roger első gitárját gyári hulladékból készítette, és megalapította a zenekart, amelyből a világ egyik legnagyobb zenekara, a The Who lett.

Ez a My Generation, a Tommy és a Quadrophenia története, az összetört gitárok, a felrobbanó dobok, az úszómedencékben úszó autók, a verekedések, a letartóztatások és az újradekorált hotelszobák története, de az is, hogy ezek a háború utáni kölykök hogyan definiálták újra a fiatalság szabályait.

Ez nem csupán egy vidám és őszinte beszámoló több mint 50 vad évről az úton, hanem a The Who és a brit rock 'n' roll forradalmának meghatározó története.