Értékelés:
A könyv egy izgalmas kaland, amely ötvözi az önmegvalósítás és a repülés felfedezésének elemeit, egy pilóta szemszögéből elbeszélve, aki egy egymotoros repülőgépet akar az Északi-sark fölé gurítani. Az olvasók repülési ismereteiktől függetlenül lebilincselőnek, magával ragadónak és hozzáférhetőnek találják. Várakozással várják a következő részeket.
Előnyök:⬤ Magával ragadó, kalandokkal és önfelfedezéssel teli elbeszélés.
⬤ Jól megírt, világos magyarázatokkal, amelyek a nem pilóták számára is érthetővé teszik a könyvet.
⬤ Betekintést nyújt a pilóták motivációiba és érzelmeibe.
⬤ Lenyűgöző történet, amely az olvasókat a székük szélén tartja.
⬤ Pozitív várakozás a folytatásra vagy a történet folytatására.
⬤ Néhány olvasó kíváncsi maradt a megoldatlan cselekményelemekre, mint például a „szörnyű zaj”.
⬤ Egyes olvasók a kalandos hajszákat kissé vakmerőnek vagy szükségtelennek találhatják.
(9 olvasói vélemény alapján)
Egy szokatlan cél kitűzése, majd elérése nem minden, ami csak lehet.
Mindig ez történik.
Akár tizenhét embert zsúfolunk be egy VW Bogárba, akár a Holdon járunk, az igazi történet a folyamat. Nem kivétel ez alól az sem, ha egy repülőgépet fejjel lefelé repítünk a mágneses Északi-sark fölé, csak azért, hogy megnézzük, mit csinál az iránytű ebben a helyzetben.
Pat Epps és Richard Taylor, három éves próbálkozásra volt szükség, hogy elérjék ezt a célt. De végül mégiscsak megforgatták a sarkot.
Az első kísérletet motorproblémák hiúsították meg, a másodiknak pedig a szörnyű sarkvidéki időjárás vetett véget. De a kitartás győzedelmeskedett a harmadikban.
Ez a sarkvidéki utazás hamarosan tizenegy évig tartó kalanddá változott, amelynek célja az elveszett század, a hat P-38-as és két B-17-es keresése volt, amelyek 1942-ben a grönlandi jégtakarón veszett oda. Így született meg a Glacier Girl.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)