Róma és Konstantinápoly: A római történelem átírása a késő ókorban

Olvasói vélemények

A könyv átfogó, ugyanakkor tömör áttekintést nyújt Róma és Konstantinápoly történelmi jelentőségéről a késő ókorban, a birodalmi ideológia és történelem alakításában játszott szerepükre összpontosítva. A szerző, Raymond Van Dam lebilincselő elbeszélést nyújt, amelyben a történelmi elemzés és a lebilincselő próza keveredik.

⬤ A bizánci történelem átfogó lefedése friss nézőpontokkal
⬤ tömör és magával ragadó próza, amely úgy olvasható, mint egy regény
⬤ a birodalmi hatalom átalakulásának és mindkét város jelentőségének éleslátó elemzése
⬤ a történelem szerelmeseinek erősen ajánlott.

A könyv időnként talán túl messzire megy az állításokban; bár tömör, egyes olvasók egyes témák mélyebb feltárására vágyhatnak.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Rome and Constantinople: Rewriting Roman History During Late Antiquity

Könyv tartalma:

A császári Róma és a keresztény Konstantinápoly egyaránt elképesztően nagy városok voltak, túlméretezett étvágyukkal, amelyek a Római Birodalom és uralkodóik erőteljes szimbólumaként szolgáltak. A nagyra becsült történész, Raymond Van Dam a bizonyítékok széles skálájára támaszkodva tárja fel a birodalmi ideológia és gazdaság mély egymásrautaltságát, miközben megvilágítja a történeteikben párhuzamosan megjelenő hétköznapi valóságot és magasztos képeket.

Végigkövetve a birodalom ívét Augustus Rómájától Justinianus Konstantinápolyáig, mesteri módon mutatja be, hogy a régi és az új Róma változó politikai struktúrái, ideológiái és történelmi narratívái mindig az ókori Földközi-tenger gazdasági és demográfiai valóságának alapkövében gyökereztek. A késő Római Birodalomban a hadsereg és az egyház felemelkedése által előidézett átalakulások a történelem fő narratívájának újraírását igényelték, és a gazdasági rendszerekben bekövetkezett változásokat jelezték. Ahogyan a régi Róma a köztársasági császárság előadásához nyújtott színpadképet, az új Róma a keresztény uralom ünneplésére volt berendezve. Ahogy ez bekövetkezett, a túl sok történelemmel rendelkező várost egy történelem nélküli város háttérbe szorította. Konstantinápoly így a városi kényelemmel és az emelkedett státuszának megfelelő elképzelt történelemmel ellátva új császári fővárosként tudott visszhangot kelteni, míg Rómát pápai városként találták fel újra.

--Gregory S. Aldrete, a Wisconsin-Green Bay-i Egyetem történész és humanista professzora.