Értékelés:
A könyv a Római Birodalom bukását az éghajlatváltozás és a betegségek szemszögéből tárgyalja, új perspektívát nyújtva a történelmi eseményeknek. Bár sok olvasó meggyőzőnek és jól megalapozottnak találja az érveket, vannak kritikák az írásmóddal, a bonyolultsággal és bizonyos tényezők másokkal szembeni hangsúlyozásával kapcsolatban.
Előnyök:Sok olvasó dicséri a könyvet a mélyreható tudományosságáért, a lebilincselő írásmódjáért, valamint azért, ahogyan integrálja a különböző területeket, például az éghajlattudományt, a történelmet és a közgazdaságtant. Meggyőző érvekkel támasztja alá az éghajlatváltozásnak és a betegségeknek a Római Birodalom hanyatlására gyakorolt hatását, a hagyományos elbeszélésektől eltérő nézőpontot képviselve. Felvilágosítónak és elgondolkodtatónak tekinthető.
Hátrányok:Egyes kritikák megemlítik, hogy a könyv időnként terjedelmes és nehezen követhető lehet, a hosszú fejezetek pedig összefüggéstelennek tűnhetnek. Mások azt kritizálják, hogy a szerző túlságosan kiemeli az éghajlatot és a betegségeket mint elsődleges tényezőket, ami azt sugallja, hogy Róma hanyatlásának egyéb okait nem veszi figyelembe árnyaltan. Az adatok és grafikonok bemutatását is kifogásolják, amelyeket egyes olvasók zavarosnak vagy nem egyértelműnek találtak.
(113 olvasói vélemény alapján)
The Fate of Rome: Climate, Disease, and the End of an Empire
Hogyan söpörtek végig pusztító vírusok, járványok és más természeti katasztrófák a messzi Római Birodalmon, és hogyan segítettek az ókori világ egyik leghatalmasabb civilizációjának összeomlásában
Az emberi történelem egyik legkövetkezetesebb fejezetének, a Római Birodalom bukásának monumentális elbeszélése. A Róma sorsa az első könyv, amely megvizsgálja, hogy az éghajlatváltozás és a fertőző betegségek milyen katasztrofális szerepet játszottak Róma hatalmának összeomlásában - a természetnek az emberi ambíciók felett aratott győzelmének története.
A nagyszabású történelmi elbeszélést a klímatudomány és a genetikai felfedezések legmodernebb eredményeivel összefonva Kyle Harper nyomon követi, hogy Róma sorsát nemcsak császárok, katonák és barbárok, hanem vulkánkitörések, napciklusok, az éghajlat instabilitása, valamint pusztító vírusok és baktériumok is eldöntötték. Az olvasót Róma második századi csúcspontjától, amikor a birodalom legyőzhetetlen szuperhatalomnak tűnt, a hetedik századra bekövetkezett felbomlásáig kalauzolja, amikor Róma politikailag széttöredezett és anyagilag kimerült. Harper leírja, hogy a rómaiak milyen ellenállóak voltak a hatalmas környezeti stresszel szemben, amíg az ostromlott birodalom nem tudott tovább ellenállni a "kis jégkorszak" és a bubópestis ismétlődő kitöréseinek együttes kihívásainak.
Az emberiség és a környezet szoros kapcsolatáról szóló megrendítő elmélkedés, A rómaiak sorsa átfogó beszámolót nyújt arról, hogy a történelem egyik legnagyobb civilizációja miként találkozott a természet erőszakának halmozott terhével, hogyan tűrte azt, de végül mégis megadta magát annak. Róma példája időszerű emlékeztető arra, hogy az éghajlatváltozás és a csíraevolúció alakította a világot, amelyben élünk - meglepő és mélyreható módon.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)