Romanticism and Time: Literary Temporalities
"Az örökkévalóság szerelmes az idő produkcióiba". Ez az eredeti szerkesztett kötet William Blake aforizmáját veszi alapul, hogy megvizsgálja, hogyan teremti meg a brit romantikus irodalom a saját időérzékét. A kötet a romantikus költészetet az idő múlásába ágyazott és arra reflektáló költészetnek tekinti, amely nem pusztán a XVIII. század vége és a XIX. század közepe közötti eseményekre adott reakcióként, hanem a készülő történelemmel való kreatív foglalkozás egyik formájaként is értelmezhető.
A szerzők átfogó áttekintést nyújtanak az idő kérdéséről irodalmi szempontból, a kritikai megközelítések változatos skáláját alkalmazva a romantikus szerzőkre William Blake-től és Percy Shelleytől John Clare-ig és Samuel Rodgersig. A közeli olvasatok új betekintést engednek e szerzők és műveik, köztük a romantikus szövegek legismertebbike, a Frankenstein megismerésére.
A periodizációról való jelenlegi gondolkodásmódot felülvizsgálva a szerzők azt vizsgálják, hogy a romantikus időpoétika hogyan tanúskodik a kronológiai időn belüli törésekről és elmozdulásokról. Számos témát vizsgálnak, mint például az ökológiai idő, a jövőbeliség, az operai idő vagy Velence a-időszerűsége. Az esszék a romantikus kánon időbeli fejlődésének áttekintése mellett a romantikus kánont mint a nemzeti határokon átívelő jelenséget is megközelítik. A romantikus szerzőket amerikai vagy európai társaikkal, köztük Beethovennel, Irvinggel, Nietzschével és Beckett-tel hasonlítják össze.
A romantika és az idő nagy értéket képvisel majd az irodalomtudósok és a romantika tanulmányozásával foglalkozó hallgatók számára. További érdeklődésre tarthat számot a filozófusok és történészek számára, akik a filozófia, a történelem és az irodalom közötti kapcsolatokkal foglalkoznak a tizenkilencedik században.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)