Romantic Dialogues and Afterlives
A romantikus írók gyakran állították egyéniségüket, de ez az állítás általában más szerzőkhöz és irodalmi szövegekhez való viszonyulás formájában történt. Így hallgatólagosan elismerték a széles körben értelmezett költői párbeszéd gazdag hálózatát, mint saját kreativitásuk fontos és erőteljes forrását.
Amikor 1816-ban John Keats azt írta: "Nagy szellemek tartózkodnak most a földön", kortársai eredetiségét és korának történelmi jelentőségét ünnepelte, rámutatva az emberi tevékenység minden területén a "hatalmas művek zúgása" iránti mély érdeklődésre, amelyre "a nemzeteknek" figyelniük kellene. Keats szonettje nemcsak a költők, művészek és társadalmi gondolkodók közötti, azonos nyelven folytatott ösztönző eszmecserét sugallja, hanem a nemzetek közötti elismerés és párbeszéd gondolatát is. A kötet ezt a gondolatot veszi fel, és a romantikus szerzők dialógusait vizsgálja az európai és amerikai kultúrák széles skáláján belül.
A Németországból, Nagy-Britanniából, Bulgáriából, Lengyelországból, Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból származó tudósok esszéi a romantikus írók kortársaikra adott válaszait vizsgálják, a múlt kultúrájával folytatott párbeszédüket, valamint a művészetek és tudományok közötti kölcsönhatásaikat tárják fel. Azt is megvizsgálják, hogy a romantikusok milyen messzemenő hatást gyakoroltak a későbbi írókra és művészekre, és így a művészeti cserekapcsolatok hálózatát a modern időkre is kiterjesztik.
A kötet gazdag szövevényét nyújtja az időn és téren átívelő, nyelveket és kultúrákat összekötő, valamint a romantikus írókat és művészeket elődeikkel és utódaikkal Európa- és Amerika-szerte összekötő kapcsolatoknak. A gyűjtemény esszéi arra invitálják az olvasót, hogy csatlakozzon a múlt és a jelen írói és közönségük közötti folyamatos párbeszédhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)