Roppongi Crossing: A tokiói éjszakai klubnegyed pusztulása és egy globális város átalakulása

Olvasói vélemények

A könyv a tokiói Roppongi kerületet vizsgálja, elsősorban a 90-es és 00-as évekbeli bárszcénára összpontosítva. A recenzens kritizálja a szerző nyelvtudásának és a helyi kultúrával való személyes kapcsolatának hiányát, ami egy összefüggéstelen elbeszéléshez vezet, amely nem képes hatékonyan közvetíteni a terület történelmét és társadalmi dinamikáját. A könyv különböző műfajok ötvözetének tűnik, de végül egyikben sem ér el sikert.

A középpontban a Roppongi bárszcéna áll, amit néhány olvasó érdekesnek találhat; a témában rejlő lehetőségek, mivel Roppongi egy lenyűgöző, gazdag történelemmel rendelkező területként van leírva.

⬤ A szerző nem beszél vagy olvas japánul, és nem foglalkozik japán emberekkel, ami szűk látókörhöz vezet
⬤ a könyv túl sok szempontot próbál lefedni, anélkül, hogy bármelyiket sikeresen teljesítené
⬤ az írásról azt írják, hogy nem elég mély és koherens, más szerzők jobb műveire támaszkodik
⬤ a szerző által alkalmazott kutatási módszereket nem megfelelőnek és szakszerűtlennek tartják.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Roppongi Crossing: The Demise of a Tokyo Nightclub District and the Reshaping of a Global City

Könyv tartalma:

A huszadik század második felében a Roppongi egy rendkívül népszerű szórakozóhely-negyed volt, amely a nemzetközi szórakozás és a nemzetközi emberek keveredésével tűnt ki Tokió többi szórakozóhelye közül.

Ide jártak japánok és külföldiek találkozni és szórakozni. A japán buborékgazdaság 1990-es évekbeli összeomlásával azonban a környék hanyatlásnak indult, és ma már Tokió talán legveszélyesebb negyedeként - az illegális kábítószerek, a prostitúció és más bűncselekmények melegágyaként - tartják számon.

A "rossz külföldiek" - sokan Kínából, Oroszországból, Kelet-Európából, Nyugat-Afrikából és Délkelet-Ázsiából - koncentrációja a bajok forrása. Roman Adrian Cybriwsky azt vizsgálja, hogy Roppongi éjszakai gazdaságát mostanra hogyan ostromolja mind a keménykezű rendőri fellépés, mind a konzervatív japán "építőállam", a nagy magánépíttetők és a Tokió újjáépítésére széleskörű belátással rendelkező politikai érdekek szövetsége. Az építőipari állam lehetőséget lát arra, hogy az elsőrangú ingatlanokat magas színvonalú lakó- és kiskereskedelmi projektekké alakítsa át, amelyek "megtisztítják" a területet, és Tokiót versenyképesebbé teszik Sanghajjal és Ázsia más feltörekvő üzleti központjaival szemben.

"A Roppongi Crossing" a világ egyik legdinamikusabban fejlődő városának vitathatatlanul legdinamikusabb kerületéről készült feltáró etnográfia. A széleskörű terepmunka alapján a könyv a környék éjszakai ritmusa, az irodatornyok és bevásárlóközpontok kialakulóban lévő nappali gazdasága, Japán folyamatos nemzetköziesedése és változó etnikai összetétele, valamint a Roppongi Hills és Tokyo Midtown, a régi játszótér fölé magasodó hatalmas új építkezések közötti kölcsönhatást vizsgálja.