Eredeti címe:
Rosalie Gardiner Jones and the Long March for Women's Rights
Könyv tartalma:
1913 februárjában Rosalie Gardiner Jones fiatal, tűzrőlpattant aktivista "tábornok" dacolva a konvenciókkal és az ismertebb szüfrazsőrök, például Alice Paul, Jane Addams és Carrie Chapman Catt kételyeivel, példátlanul nagyszabású egyenjogúsági hadsereget gyűjtött össze. Jones és ""ezredes"" Ida Craft 250 mérföldet meneteltek a teljesen önkéntes szakaszuk élén, New York Cityből Washingtonba a tél közepén, ami a leghosszabbnak tartott, elkötelezett nőjogi menet volt az amerikai történelemben.
Útközben a tüntetők csoportja legyőzte az erőszakot, a megfélemlítést és a bigottságot, minden lépésüket dokumentálták az újságíró-közreműködők, akik követték az önjelölt hadsereget a távoli vidéki utakon és a csodálattól és ellenségeskedéstől duzzadó, forgalmas városi központokban. A menet végén Washingtonban több mint 100 000 néző éljenezte és gúnyolta Rosalie seregét egy olyan fogadáson, amely állítólag egy elnöki beiktatással vetekedett. Ez az első, könyvben megjelent életrajz részletesen bemutatja Jones fékezhetetlen és eredeti aktivizmusát, az 1913-as washingtoni meneteléstől kezdve, amely nemzetközi hírnevet hozott neki, egészen a későbbi, progresszív reformokért folytatott kampányokig az amerikai nyugaton és szülőföldjén, Long Islanden.
A konzervatívokkal és konformistákkal állandóan ellentétben álló, vadul független Jones a társadalmi igazságosság prototípusa volt, aki soha nem hagyta abba a saját dobosának ütemére való menetelést. Jóval azután, hogy visszavonult az egyenjogúsági hadseregből, Jones az erőszakmentességet és a tisztességes kereskedelmet támogatta, könyvet írt a gazdaságról és a nemzetközi békéről, és indult a kongresszusban, jogi diplomát és doktori címet szerzett, és egész életében a jogfosztottak fáradhatatlan védelmezőjeként szerzett hírnevet.
