A Rose from the Thorns
Számos angyal gyűlt össze Isten nagy trónja előtt, türelmetlenül várva a következő feladatukra. Miután mindannyian eleget tettek, Isten figyelmüket a földre irányította. Egy szerény kis Üdvhadsereg-templomot vett célba a Manitoba állambeli Thompson távoli északi közösségében. Szemei az aszfalt zsindelyek, a rétegelt lemez tetőszerkezet, a szigetelés és a gipszkarton mennyezet mellett kutatva felfedezték a kis gyülekezetet, és egy bizonyos személyt kerestek.
Egyedül ült az első sorban egy félénk hétéves kislány, kifakult használt ruhában, a lábát a levegőben lógatva, mert a székek túl magasak voltak ahhoz, hogy a lába a padlót érje. A kislányt a falon lévő fakereszt ragadta meg, mert a kapitány épp az imént mesélt neki egy ártatlan emberről, Jézusról, akit megvertek, megkorbácsoltak, majd keresztre szegeztek, hogy meghaljon a világ bűneiért. Elképzelte, milyen nagy borzalmakat élt át Ő, hiszen ő is sok borzalmat látott és érzett a saját rövid élete során.
Nem volt tudatában annak a parányi fényszikrának, amely meggyújtotta a szívét, sem annak az izgalomnak, amit Isten érzett, amikor meglátta. Hirtelen, az angyalok csodálkozására Isten felemelte hatalmas kezét, egyenesen rá mutatott, és felkiáltott: "Ott! Ott van! Már beszéltem nektek róla. Látjátok? Ott van! ".
Az angyalok nem értették, hogy Isten miért volt ennyire izgatott, de az Ő nagy bölcsességében a lány állapotán túl a jövőjébe látott. Ez a gyermek sok sötét eseménnyel nézett szembe az életében, és lehetetlen akadályokat ugrott át, hogy lefussa az előtte álló versenyt. Minden gyarlósága ellenére a Sátán királyságának elrettentő erejének és Istene nagy harcosának bizonyult.
És itt jöttek a képbe az angyalok, akiknek az volt a feladatuk, hogy megvédjék őt.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)