Ruin

Olvasói vélemények

Cara Hoffman „Futás” című regénye egy összetett és igényes regény, amely a túlélés, a megtört élet és az emberi kapcsolatok bonyolultságának témáit vizsgálja a „futóknak” nevezett athéni szereplők életén keresztül. A könyvet költői írásmód, különböző elbeszélői perspektívák és elgondolkodtató cselekmény jellemzi, de kritikával is szembesül a széttartó szerkezet és a karakterek mélységének egyes területeken való hiánya miatt.

⬤ Költői és lebilincselő írás, amely magával ragadja az olvasót.
⬤ Elgondolkodtató témák a túlélésről és az emberi létről.
⬤ Magával ragadó karakterek, különösen Bridey, Milo és Jasper.
⬤ Gazdag athéni helyszín, amely metaforaként szolgál.
⬤ Erős erkölcsi tartás a társadalmi normákkal és kiváltságokkal szemben.
⬤ Sötét humor a komoly témák közepette.
⬤ Egyedülálló előfeltevés a „futó” szubkultúra körül.

⬤ A regény szerkezete széttagolt, első és harmadik személyű nézőpontok között váltogat, világos kötődések nélkül.
⬤ Néhány olvasó hiányolta a karakterfejlődést, különösen a turisták és a másodlagos szereplők esetében.
⬤ A tempó problémái miatt egyesek nehezen tudták lekötni magukat.
⬤ Egyes olvasók úgy érezték, hogy a történet sivár és nem vonzó, mivel a hangsúly a nem szerethető karaktereken van.
⬤ A bonyolult történetvezetés zavart okozhatott az idősíkok és a szereplők motivációi tekintetében.

(33 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Egy kislány, aki öregembernek álcázza magát, egy függő, aki babaházi bútorokat gyűjt, egy bűnügyi riporter, aki egy beszélő kutyával kerül szembe, egy festő, aki megpróbálja bebizonyítani Isten nem létezését, és egy büntetőtelepen élő szerelmesek, akik technikai rajzokon keresztül kommunikálnak - ez csak néhány a romok között élő szereplők közül. Cara Hoffman rövid fikciói brutálisak, szürreálisak, viccesek és transzgresszívek, a kívülállók éles szépségét és az emberek végtelenül kreatív módját ünneplik, ahogyan az elnyomó körülmények között pszichikai ellenállást tanúsítanak.

A RUIN egyszerre bátorítóan időszerű és hátborzongatóan időtálló a szabadesésben lévő amerikai állam vizsgálatában: kíméletlenül semmibe veszi a szétesett, működésképtelen intézményeket, miközben együttérzéssel ragyog a nyomukban maradt sérültekkel. E tíz, egymással összefüggő történet végső hatása a felüdülés és a lehetőségek érzése - egy új világ reménye, amely a régi romjaiból kiemelkedik.