Ryukyu látomásai

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 11 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Visions of Ryukyu

Könyv tartalma:

1609 és 1879 között a Rjúkjú Királyság (a mai Okinawa) földrajzi, politikai és ideológiai státuszát kétértelműség jellemezte. Alárendeltje volt nagyobb szomszédainak, Kínának és Japánnak, ugyanakkor egyiknek sem volt szerves része. Egy Szacumából érkező japán inváziós haderő 1609-ben elfoglalta a királyságot, aminek következtében az részben Tokugava Japán bakuhan államába került. Tekintettel azonban Ryukyu Kínához és a kelet-ázsiai külkapcsolatokhoz fűződő hosszú távú kapcsolataira a Csing-dinasztia felemelkedését követően, a bakufu a XVII. század közepétől kezdve csak közvetett kapcsolatot tartott fenn Ryukyuval. Így Ryukyu több mint két évszázadon át kvázi független királyságként létezhetett - bár a bakufu, Satsuma, Fujian és Peking részvételével kötött kereskedelmi és diplomáciai megállapodások bonyolult hálója közepette. Ez idő alatt Rjúkjú kétértelmű helyzete Kínához és Japánhoz képest arra késztette elitjét, hogy kialakítsa saját elképzeléseit a rjúkjúai identitásról. Ezek a kínai és japán Másikkal való párbeszédes viszonyban kialakított elképzelések a Rjúkjú újjáalakítására irányuló politikai programokat alapozták meg.

Ebben az innovatív és provokatív tanulmányban Gregory Smits a kora újkori Ryukyu felfogást és annak a politikai kultúrára és intézményekre gyakorolt hatását vizsgálja. Ismerteti azokat a főbb történelmi körülményeket, amelyek a kora újkori rjukyui identitásról szóló diskurzusok alapjául szolgáltak, és megvizsgálja a vezető értelmiségi és politikai személyiségek által a rjukyui identitásról alkotott elképzelések kialakítására, népszerűsítésére és megvalósítására használt stratégiákat.

A Ryukyuról alkotott kora újkori elképzelések a konfucianizmuson, a buddhizmuson és a kor egyéb ideológiáin alapultak. Végül egy elképzelés érvényesült, amely a XVIII. század közepére a kora újkori állam elméleti alapjává vált. A konfucianizmus elemeit alkalmazó tudós és kormánytisztviselő, Sai On (1682-1761) azzal érvelt, hogy a királyság sorsa elsősorban a rjukyuaiakon múlik, és hogy a Japánnal és Kínával való erkölcsi egyenlőség elérhető közelségben van. Annak ellenére, hogy Szatszuma ellenőrizte diplomáciai és gazdasági ügyeit, Sai úgy képzelte el Rjúkjút, mint egy ideális konfuciánus államot, amelynek kormányzása és állami szertartásai a kínai mintára épülnek. Sai gondolkodásának és politikai programjának vizsgálatával ez a kötet új megvilágításba helyezi a konfuciánus gyakorlatot, és fordítva, feltárja egy kelet-ázsiai "nemzet előtti" elképzelt politikai/kulturális közösség egyik változatát.