Értékelés:
Jacob Lassner Sába királynőjéről szóló könyve mélyrehatóan vizsgálja a történetét övező mítoszokat és legendákat, különösen a nemi politika és a történelmi értelmezések összefüggésében, több nézőpontból, többek között zsidó és muszlim nézőpontból. A szerző tisztázza a tévhiteket, és kiterjedt, a tudósok és a kíváncsi olvasók számára egyaránt releváns kutatásokat kínál.
Előnyök:⬤ A Sába királynőjének történetével kapcsolatos átfogó kutatás és tisztánlátás
⬤ a nemek és a vallás témakörével jól alátámasztott
⬤ a biblia utáni és a középkori iszlám szövegek kutatásához hasznos
⬤ foglalkozik a nemi politikával és a történelmi tévhitekkel.
Néhány olvasó nem érthet egyet Lassner bizonyos értelmezéseivel és összefüggéseivel; az összetett szókincs használata kihívás elé állíthat néhány olvasót, bár ez a definíciók utánanézésével megoldható.
(2 olvasói vélemény alapján)
Demonizing the Queen of Sheba: Boundaries of Gender and Culture in Postbiblical Judaism and Medieval Islam
Az évszázadok során a zsidó és muszlim írók a bibliai Sába királynőjét okos, politikailag ravasz uralkodóból a nemek határait fenyegető démoni erővé változtatták. Ebben a könyvben Jacob Lassner bemutatja, hogy a bibliai történet egymást követő újramesélései hogyan tárják fel a nemekkel kapcsolatos szorongásokat, és hogyan világítják meg a kulturális átadás folyamatait.
A Biblia Sába királynőjének Salamon királlyal való találkozását diplomáciai küldetésként mutatja be: a királynő azért jön, hogy „kemény kérdésekkel tegye próbára”, amelyek mindegyikére a királynő megelégedésére válaszol, majd megdicséri őt, és az ajándékok cseréje után visszatér saját országába. A középkorra - mutatja be Lassner - a királynő látogatásának középpontja a nemzetközi politikáról a szexuális politikára helyeződött át. A királynőt most úgy ábrázolták, mint aki nyíltan szembeszegül a természet egyensúlyával és Isten tervével. Ezekben az elbeszélésekben a szerzők megalázták a királynőt, és ezzel helyreállították a világot a megfelelő állapotába.
Lassner a zsidó témák iszlamizálását is vizsgálja, Salamon és női ellenlábasa drámai elbeszéléseit használva annak próbaképpen, hogy a zsidó mondavilág hogyan hatolt be a muszlimok irodalmi képzeletébe. A Sába királynőjének démonizálása így nemcsak a zsidó és iszlám tanulmányok szakembereihez szól, hanem azokhoz is, akik a kulturális átörökítés és a nemek történetben betöltött szerepének kérdéseivel foglalkoznak.
