Samuel Becket Godot-ra várva és az abszurd színháza: Semmi sem biztos - Mi teszi Samuel Beckett abszurd darabját az egyik leg”

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Samuel Becket's Waiting for Godot and the Theater of the Absurd: Nothing is certain - What makes Samuel Beckett's absurdist play to one of the most a"

Könyv tartalma:

Szemináriumi dolgozat a 2011-es évfolyamból, a következő tárgyból: Angol - Irodalomtörténet, korszakok, osztályzat: 1,3, Humboldt-Universität Berlin (Institut f r Anglistik und Amerikanistik), nyelv: A "Godot-ra várva" nem csak Samuel Beckett egyik leghíresebb műve.

Az abszurd színház műfajának egyik legnépszerűbb alkotása. Beckett eredetileg franciául írt darabját 1953-ban mutatták be először a párizsi Th tre de Babylonban (vö. Beckett 128), és azzal a körülménnyel szembesítette nézőit, hogy "a két főszereplő által oly hűségesen várt személy nem jelenik meg". (Astro 114.) A néző osztozik ebben a várakozás élményében, hogy vár valakit, aki esetleg nem jön el a szereplőkkel, ami lehetővé tette Beckett számára, hogy közönségének megértesse az abszurd dráma szándékait. A Godot-ra várva nemcsak hogy teljesen elszakad a klasszikus dráma konvencióitól, nevezetesen az idő, a hely és a cselekmény egységétől, hanem ezt az egységet helyette logikátlan cselekvések, abszurd forgatókönyvek és látszólag véletlenszerűen egymáshoz kapcsolódó párbeszédek helyettesítik. Egyes nézők által unalmasnak, sőt esztelennek érzékelt (vö. Beckett, A kritikai örökség 98), mások számára viszont mély mondanivalóval bíró zseniális mű. De mitől tűnik a kétfelvonásos darab első pillantásra értelmetlennek és unalmasnak? Ez a dolgozat azt kívánja bemutatni, hogy a Godot-ra várva - abszurd dráma lévén - elszigetelődik a klasszikus drámától és annak konvencióitól, és foglalkozik azokkal a szerkezeti elemekkel, amelyeket Beckett a darab alapjául szolgáló abszurditás és logikátlanság közvetítésére használt.

Az abszurd fogalmának magyarázata és az abszurd színház kialakulásának felvázolása után a tanulmány az abszurd dráma szerkezeti elemeire összpontosít. A Godot-ra várva rövid összefoglalása után a darab elemzése következik, a forma és a tartalom kapcsolatára koncentrálva, különös tekintettel a szereplők és cselekedeteik, a kor és a hely, valamint a d.