Science Under Fire: A tudományos tekintély kihívásai a modern Amerikában

Olvasói vélemények

A könyv a tudomány elutasításának folyamatos kérdésével foglalkozik, feltárva annak történelmi gyökereit és politizálódását. A kritikák vegyesek, dicsérik a szerző mélyreható kutatását és írói stílusát, ugyanakkor kritizálják a könyv sűrűségét és az áttekinthetőség vélt hiányát.

A könyv jól megírt és fontos témával foglalkozik, történelmi betekintést nyújt a tudomány elutasításába az amerikai társadalomban. A kritikusok kiemelik a kutatás mélységét és a szerző képességét, hogy érdekes tézist tudjon bemutatni.

A könyv olvasása kihívást jelenthet, egyes kritikusok szerint sűrű és tele van túlzott részletességgel, ami rontja az áttekinthetőséget. A kritikusok megjegyzik, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a vélt politikai motivációkra, ami korlátozhatja a tudomány elutasítása mögött meghúzódó szélesebb körű okok feltárását.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Science Under Fire: Challenges to Scientific Authority in Modern America

Könyv tartalma:

Az amerikaiak régóta gyanakvóak a szakértőkkel és az elitekkel szemben. Ez az új történelem megmagyarázza, hogy miért hitték sokan, hogy a tudománynak hatalma van az amerikai kultúra megrontására.

Az amerikaiak ma gyakran szkeptikusak a tudományos tekintéllyel szemben. Sok konzervatív liberális kitalációként utasítja el az éghajlatváltozást és a darwinizmust, azzal érvelve, hogy a "hivatásos radikálisok" bekebelezték a tudományokat és más tudományágakat. Egyes progresszívek, különösen az egyetemeken, aggódnak amiatt, hogy a tudomány objektivitásának és semlegességének ünneplése elrejti az eurocentrikus és patriarchális értékekhez való ragaszkodását. Miközben az éghajlatváltozás következményeivel és a biotechnológiától a robotikán át a számítástechnikáig terjedő területek forradalmaival küzdünk, létfontosságú megérteni, hogyan működik a tudományos tekintély - és hol ütközik politikai és kulturális akadályokba.

A Science under Fire című könyv a tudomány kulturális vonatkozásaiért vívott évszázados csatákat rekonstruálja az Egyesült Államokban. Andrew Jewett feltárja a kritika egy olyan tartós áramlatát, amely azt állítja, hogy a tudósok a semlegesség leple alatt hibás társadalmi filozófiákat juttattak a nemzet vérkeringésébe. Ez a korrupciós vád sokféle formát öltött, és a legkülönbözőbb társadalmi, politikai és teológiai nézeteket valló kritikusok körében jelent meg, de közös bennük az az érv, hogy az ideológiailag kompromittálódott tudomány egy sor társadalmi bajt hozott létre. Jewett bemutatja, hogy a tudomány iránti gyanakvás az amerikai politika és kultúra egyik fő ereje volt, az 1920-as évek óta nyomon követve fejlődését, változatos megnyilvánulásait és erőteljes következményeit.

A tudomány körüli mai csatározásokat vizsgálva Jewett amellett érvel, hogy a polgároknak és a vezetőknek egyrészt a tudományról mint a tudás érintetlen, értéksemleges formájáról alkotott naiv kép, másrészt pedig az a feltételezés között kell választaniuk, hogy a tudósok állításai csupán igazságnak álcázott ideológiák.