Scipio Africanus: Napóleonnál is nagyobb

Olvasói vélemények

B. H. Liddell Hart Scipio Africanus életrajza részletes és lebilincselő beszámolót nyújt a történelem egyik legnagyobb hadvezéréről, kiemelve katonai stratégiáit, eredményeit és jellemét. Bár a könyv értékes betekintést nyújt Scipio életébe és hadjárataiba, kritika érte hagiográfiai hangvétele és esetleges elfogultsága miatt, mivel Hart túlságosan kedvezően viszonyul alanyához, gyakran elhanyagolja Scipio hibáit és eltúlozza nagyságát más történelmi személyiségekhez képest.

⬤ Részletes és informatív beszámoló Scipio hadjáratairól és stratégiáiról.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely a bonyolult történelmi fogalmakat közérthetővé teszi.
⬤ Új nézőpontot nyújt Scipióról, érvelve amellett, hogy a történelem egyik legnagyobb hadvezéreként ismerjék el.
⬤ Érdekes párhuzamot von az ókori katonai stratégiák és a modern hadviselés között.
⬤ Értékes a hadtörténelem szerelmesei és a római történelem iránt érdeklődők számára.

⬤ Hagiográfiai hangvétel, túlságosan dicséri Scipiót és bagatellizálja hibáit.
⬤ A szerző elfogultsága háttérbe szoríthatja az objektív történelmi elemzést.
⬤ Egyes olvasók szerint a nyelvezet elavult és mesterkélt.
⬤ Scipio fiatalkorának és magánéletének korlátozott bemutatása.
⬤ Egyes csaták és események rövid tárgyalása több részletet kíván az olvasóktól.

(178 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Scipio Africanus: Greater Than Napoleon

Könyv tartalma:

Scipio Africanus (Kr. e.

236-183) a történelem egyik legizgalmasabb és legdinamikusabb vezetője volt. Hadvezérként soha nem veszített csatát. Mégis ellenfele, Hannibál az, aki a köztudatban tovább élt, főként az elefántjaival az Alpokon átvezető vakmerő menetelésének köszönhetően.

A ticinusi csatában, Hannibál első találkozásakor a római fegyverekkel, az ifjú Scipio először kóstolt bele a hadviselésbe, amikor megmentette veszélyesen megsebesült, bekerített apját, aki egyben római parancsnok is volt.

Tizenkilenc évesen Scipio már vezérkari ezredesnek felelt meg, és i. e.

210-ben a főparancsnokságra helyezték. Három év alatt megsemmisítette a karthágói hatalmat Hispániában, majd miután konzullá nevezték ki, seregeit Afrikába vitte, ahol meghódította Karthágó nagy szövetségesét, Syphaxot. Két évvel később magával Hannibállal is összecsapott, és a döntő zamai csatában megsemmisítette a seregét.

E diadaláért és a pun háborúkban elért egyéb hőstetteiért Scipio az Africanus címet kapta. B. H.

Liddell Hart e rendkívüli hadvezér lenyűgöző portréjában azt írja: „A hadvezéri korszak nem öregszik, és éppen azért, mert Scipio csatái stratégiákban és cselekben gazdagabbak - sok közülük ma is megvalósítható -, mint a történelem bármely más hadvezéréi, csalhatatlanul szolgálnak tárgyi tanulságul. Nemcsak a katonák és a történészek, hanem mindazok, akiket érdekelnek a kiemelkedő emberek, lebilincselőnek és magával ragadónak fogják találni ezt a nagyszerű tanulmányt.