Értékelés:
A könyv mélyrehatóan elemzi a technológia hatását a terápiás folyamatra, különösen az online terápia kontextusában. A könyvet dicsérik jól kutatott és kiegyensúlyozott megközelítése miatt, ami értékes forrássá teszi a teleterápiában eligazodó klinikusok számára.
Előnyök:Gyönyörűen megírt, fontos minden technológiát használó klinikus számára, jól kutatott, világos magyarázatok az összetett témákról, kiegyensúlyozott elemzés a teleterápia nyereségeiről és veszteségeiről, alapvető olvasmány a terapeuták számára, alkalmazható meglátások a terápiás gyakorlatra a világjárvány idején.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó összetettnek és időigényesnek találja az olvasást, egyszerűbb nyelvezetre vágyik
⬤ kritika a szerző lehetséges elfogultságáról a megtestesült terápia versus online terápia szemszögéből
⬤ viták az online és a személyes terápiás tapasztalatok összehasonlíthatóságáról.
(8 olvasói vélemény alapján)
Screen Relations: The Limits of Computer-Mediated Psychoanalysis and Psychotherapy
A világszerte megnövekedett mobilitás és a technológiához való könnyű hozzáférés azt jelenti, hogy a pszichoanalitikusok és pszichoanalitikus pszichoterapeuták gyorsan és kritikátlanul elfogadják a számítógépes kommunikációt. A közvetített és a megosztott környezetben történő kezelések egyenértékűségére vonatkozó állítások ellenére a technológiailag közvetített kezelések hatékonyságát nem vizsgálták.
Létezhet-e hatékony terápiás folyamat fizikai együttlét nélkül? Mi történik a képernyőhöz kötött kezeléssel, ha - ahogy egy páciens mondta - nincs lehetőség "csókra vagy rúgásra"? "A legintimebb kapcsolataink, beleértve az analitikus és a páciens kapcsolatát is, jelentős implicit nem verbális komponensre támaszkodnak, amely ugyanolyan, vagy talán nagyobb súlyt képvisel, mint az explicit verbális komponens. Hogyan befolyásolja ezt a finoman árnyalt cserét a technológiailag közvetített kommunikáció?
A szerző az idegtudomány, a kommunikációkutatás, a csecsemőmegfigyelés, a kognitív tudományok és a számítógépes kommunikáció tanulmányozásának területére támaszkodik, és e kérdések feltárásához megtalálja a közös pontot, ahol ezek metszik egymást a pszichoanalízissel a jelenlét érzésének meghatározásában, amelytől az én-érzés függ.
A szakirodalom és a kutatás ezen újonnan megjelenő anyagát kiegészítették a számítógépes közvetített kezelésben jártas vezető pszichoanalitikusokkal készített etnográfiai kulcsinformációs interjúk gyűjteményével. Ezek az új adatok meglepő és nem intuitív elemeket tárnak fel.
Ezen eredmények alapján a szerző egy sor értékes klinikai ajánlást tesz a számítógépes közvetítést alkalmazó szakemberek számára, segítve őket abban, hogy előre lássák azokat a sajátos nyereségeket és veszteségeket, amelyekkel tisztában kell lenniük a leghatékonyabb kezelés érdekében.