Értékelés:
A Francis Pryor által írt „Seahenge” című könyvről szóló kritikák nagyra értékelik a könyv lebilincselő elbeszélői stílusát és a neolitikus Britannia régészeti szemszögből történő gazdag feltárását. Sok olvasó dicsérte Pryor azon képességét, hogy személyes élményeit összekapcsolja az ősi tájakról és a történelmi helyek jelentőségéről szóló informatív tartalommal.
Előnyök:⬤ Könnyed és társalgási stílusú írásmód, amely a laikusok számára is érthető.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely a személyes élményeket a régészeti leletekkel ötvözi.
⬤ Az őskori élet és rituálék mélyreható feltárása, amely lenyűgözővé teszi a témát.
⬤ A könyvet sok olvasó érzelmileg is hatékonynak találta, emlékezetes anekdotákkal.
⬤ Részletes áttekintést nyújt a régészeti módszerekről és a történelmi összefüggések megértésének fontosságáról.
⬤ Erős ajánlás a régészet és az őskori Nagy-Britannia iránt érdeklődőknek.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a részletesség fárasztó, és a régészet iránt nem kifejezetten érdeklődők számára túlterhelő lehet.
⬤ Néhány kritika megemlítette, hogy a szerző hajlamos minden építményt szertartási célokkal azonosítani, ami korlátozza az alternatív értelmezések feltárását.
⬤ A térképek és a tudományos részletek nehezen érthetők a nem szakemberek számára.
⬤ Néhány kritikus rámutatott, hogy a könyv inkább a szerző tapasztalataira, mint magukra a leletekre összpontosít, ami nem biztos, hogy minden olvasónak megfelel.
(38 olvasói vélemény alapján)
Seahenge: A Quest for Life and Death in Bronze Age Britain
Az őseink életének élénk és hiteles vizsgálata, amely a bronzkori régészet területén az elmúlt húsz évben Norfolkban és Fenlandsban végbement forradalomra épül, és amelyben a szerző központi szerepet játszott.
Az utóbbi idők egyik legkísértetiesebb és legrejtélyesebb régészeti felfedezése volt az úgynevezett Seahenge 1998-as feltárása apálykor Norfolk északi partjainál. A homokba függőlegesen beékelt fadeszkákból álló kör, amelynek közepén egy nagy, fordított fatörzs áll, és amelyet egy kísérteties "alvilágból kinyúló kézhez" hasonlítanak, mára Kr. e. 2020 körülre datálódott. A fadarabok jelenleg (ellentmondásos módon) a szerző őrizetében vannak Flag Fenben.
Francis Pryor és felesége (az ősi famegmunkálás és -elemzés szakértője) közel 30 éve áll a bronzkori terepmunkák középpontjában, a bronzkori emberek életmódját, a táj benépesítését, vallását és rítusait összerakva. A kelet-angliai Fens híres vizes élőhelyei tízszer annyi információt őriztek meg, mint szárazföldi társaik, például Stonehenge és Avebury, az iszapban és tőzegben "pácolt" virágpor, levelek, fa, haj, bőr és rost formájában.
A Seahenge megmutatja, hogy a nyugati civilizáció milyen sokat köszönhet azoknak az őskori társadalmaknak, amelyek az i. e. négy évezredes Európában léteztek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)