Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Cell and Psyche - The Biology of Purpose
CELL ÉS PSYCHE A SZÁNDÉK BIOLÓGIÁJA EDMUND W. SINNOTT. ELŐSZÓ A TORCHBOOK KIADÁSHOZ: E kis könyvnek az Észak-Karolinai Egyetemen tartott McNair Lectures előadásai óta a szerző két másik könyvet, valamint számos tanulmányt írt ugyanerről a témáról. Bár ezek egy kicsit tovább fejtik ki az érvelést, a lényeg a Cell and Psyche-ban van. Ez bevallottan spekuláció, de szilárdan biológiai tényeken alapul. Egyesek inkább látomásosnak és metafizikusnak tartották, másokat azonban az a javaslat vonzott hozzá, amelyet annak az ősi problémának a jobb megértéséhez kínál, hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz az elme és a test. Ez a probléma olyan kiemelkedő jelentőségű, nemcsak annak megismerése szempontjából, hogy mi is az ember valójában, hanem egy kielégítő életfilozófia felépítése szempontjából is, hogy minden rávetülő fényt üdvözölni kell. Az a felvetés, hogy az ember fizikai élete a minden szerves viselkedésben megtalálható alapvető célkeresésből és céltudatosságból nő ki, és hogy ez viszont az élő szervezetek fejlődésében és tevékenységében megfigyelhető általánosabb önszabályozó és normatív jelleg egyik aspektusa, legalábbis komolyan megfontolandó.
Ha el akarjuk kerülni az ember természetéről alkotott dualista elképzelést, és egy olyan valódi monizmust akarunk felépíteni, amely nem követeli meg sem az elme, sem a test jelentőségének feláldozását, akkor az ehhez hasonló felfogás reális eszköznek tűnik. Reméljük, hogy a jelen könyv szélesebb körű terjesztése, amely most lehetővé teszi, a biológia és a filozófia e sajátos kapcsolatának általánosabb megfontolását eredményezi* E. W. S. E. W. S. TARTALOM: Bevezetés. i I. Szervezet, minden élet megkülönböztető jegye 15 II. Biológiai szervezet és pszichológiai tevékenység 43 IIL Néhány következmény a filozófia számára 75 Ajánlott olvasmányok. 112 Mutató. 117. BEVEZETÉS: Korunk zűrzavarában és zűrzavarában egyre világosabbá válik egy tény: a hiedelmek fontosak. Az egyik, sőt talán a legfontosabb probléma, amellyel az emberek ma szembesülnek, az a széleskörű egyetértés hiánya, amely még mindig fennáll az alapvető filozófiáikban. Azt, hogy egy ember vagy egy nemzet milyen irányt fog követni, nem kis mértékben az alapvető hitvallása határozza meg, az, hogy mit gondol valójában az emberi lény valódi természetéről, személyiségéről, szabadságáról, sorsáról, másokhoz és a világegyetem többi részéhez való viszonyáról; az, hogy milyen tulajdonságokat és cselekvési módokat tart csodálatra méltónak, és milyen hűséggel kell követnie. Ezek nem pusztán tudományos kérdések.
Ezek olyan ősi kérdések, amelyek régóta foglalkoztatják az emberi szíveket, és amelyek ma már csaknem olyan távol tűnnek a megoldástól, mint valaha. A válasz, amit egy ember ad rájuk, a legjelentősebb dolog, amit tudni lehet róla. Kísértésbe eshetünk, hogy alábecsüljük e belső irányelvek fontosságát, és ehelyett a külső hatások, a gazdasági és társadalmi tényezők felé fordulunk, mint amelyek döntőbbek a cselekedeteink szempontjából. De ha megnézzük, mit tett Marx filozófiája, hogy a világ egyik felét szembeállította a másikkal, ha megnézzük a Kelet és Nyugat gondolkodása közötti alapvető eltérést, és a politikai és vallási meggyőződések oly sok más különbségét, amelyek ma megosztják az emberiséget, aligha kételkedhetünk az emberek filozófiáinak mély gyakorlati jelentőségében. Ma is igaz az, hogy ahogyan az ember a szívében gondolkodik, olyan az ember. Az emberek elméjében vívják a legsorsdöntőbb csatákat. Az általunk elítélt ideológiákkal szemben az erő végül kudarcot vall. Ha ellenfeleinket nem tudjuk meggyőzni, vagy eszméiket összeegyeztetni.
