Olvasói vélemények
Összegzés:A „Szelmától a bánatig: The Life and Death of Viola Liuzzo” című könyve Mary Stanton lebilincselő és jól kutatott beszámolót nyújt Viola Liuzzóról, a fehér polgárjogi aktivistáról, akit 1965-ben meggyilkoltak, mert részt vett a Selma-Montgomery felvonuláson. A könyv rávilágít a küzdelmeire, bátorságára és azokra a kihívásokra, amelyekkel nőként a faji igazságosságért küzdött a társadalmi felfordulás idején. A kritikák dicsérik a könyvet az értő történetmesélés, a személyes anekdoták és a történelmi kontextus miatt. Néhány olvasó azonban a szervezéssel és a dokumentációval kapcsolatos problémákat jegyzett meg, és úgy vélte, hogy az elbeszélés helyenként szaggatottnak vagy hiányosnak tűnt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó történetmesélés
⬤ jól megalapozott és informatív
⬤ történelmi kontextust és személyes nézőpontokat nyújt
⬤ a polgárjogi mozgalom egy kevésbé ismert alakját emeli ki
⬤ érzelmes és elgondolkodtató
⬤ ajánlott a történelem szerelmeseinek és a polgárjogok iránt érdeklődőknek.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó szerint a könyv egyenetlenül dokumentált
⬤ a szervezéssel kapcsolatos problémák a darabosság érzetét keltették
⬤ egyes állítások elegendő bizonyíték nélkül hangzottak el
⬤ az elbeszélés egyes részeit hiányosnak éreztük.
(17 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
From Selma to Sorrow
Könyv tartalma:
Több mint harminc évvel azután, hogy a Ku Klux Klán meggyilkolta Viola Liuzzót, a nő továbbra is rejtély marad. Egyesek elkötelezett polgárjogi harcosnak, mások problémás háziasszonynak látták. Egyesek szerint véletlenszerű erőszak és kormányzati összeesküvés áldozata volt, míg mások szerint alkalmatlan anya volt, aki azt kapta, amit megérdemelt.
A From Selma to Sorrow az első teljes életrajz az egyetlen fehér nőről, akit a montgomery-i polgárjogi emlékműnél tisztelegtek. Liuzzo délen született és nevelkedett, felnőttként Detroitba költözött. Halála idején egy magas rangú Teamsterhez ment férjhez, és öt gyermeke volt. A Wayne State University részidős hallgatójaként bekapcsolódott a polgárjogi tüntetésekbe, és elhatározta, hogy részt vesz az alabamai Selma városában tartott szavazati jogi felvonuláson. 1965. március 25-én Liuzzo és egy Leroy Moton nevű fekete fiatalember a menet után Selma-ból Montgomerybe tartott. Klánista férfiak húsz mérföldön át követték Liuzzo autóját a 80-as országúton, majd melléjük álltak és lövéseket adtak le. Liuzzo azonnal meghalt, Moton pedig, vérével borítva, úgy menekült meg, hogy halottnak tettette magát, amikor a gyilkosok visszatértek.
Mivel ebben a klánista csoportban volt egy FBI-informátor is, Liuzzo több szempontból is életét vesztette. Hogy elterelje a figyelmet, és elfedje meggondolatlanságát, hogy egy ismert erőszakos rasszistának engedélyezte, hogy beépülve dolgozzon a felvonulás alatt, J. Edgar Hoover rosszindulatú PR-kampányt szervezett, amely Liuzzót igazságtalanul instabil nőnek állította be, aki elhagyta családját, hogy bajt keverjen Délen. A könyörtelen vádaskodások, célozgatások és hazugságok évei majdnem tönkretették a férjét és öt gyermekét.
A From Selma to Sorrow című könyvben Mary Stanton az igazságot kutatja Liuzzo életéről és haláláról, és kiterjedt interjúk, nyilvános feljegyzések és FBI-ügyiratok segítségével meséli el a gyilkosság, az árulás és a szenvedély megdöbbentő történetét.
