Senki gyermeke: Az igaz történet, avagy felnőni egy yorkshire-i gyermekotthonban

Olvasói vélemények

Ez a memoár mély érzelmekkel teli beszámolót nyújt egy gyermeknek az 1950-es években a nevelőszülői rendszerben szerzett tapasztalatairól, részletesen beszámol a bántalmazással való küzdelméről és a családja megtalálása felé vezető útjáról. Az olvasók lenyűgözőnek és magával ragadónak találták az elbeszélést, amely érzelmek egész sorát idézi fel, beleértve a szomorúságot, a dühöt és a reményt.

⬤ Részletgazdag és magával ragadó történetmesélés
⬤ brutálisan őszinte, önsajnálat nélkül
⬤ erős érzelmeket vált ki
⬤ fontos társadalmi kérdésekre világít rá
⬤ jól megírt és magával ragadó
⬤ a szeretet és a rugalmasság üzenetét közvetíti
⬤ érdemes olvasmány azoknak, akik érintettek a gondozási rendszerben.

⬤ A bántalmazás grafikus leírásai egyes olvasók számára felkavaróak lehetnek
⬤ a tartalom meglehetősen súlyos és kihívást jelenthet a gondolkodásra
⬤ egyes olvasóknak nehéz lehet elviselni az ábrázolt fájdalmas valóságot.

(38 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Nobody's Child: The True Story or Growing Up in a Yorkshire Children's Home

Könyv tartalma:

„Az anyád halott, és egy fedeles dobozban van. Nem vagy kívánatos' - kiabálta a nő, és levetkőztette a lányt.

Nem egészen négyéves korában Gloriát erőszakkal elválasztották kisöccsétől, Kevintől, és belépett a Rothwell Gyermekotthon gyakran brutális, de néha gondoskodó világába. A nevelőszülőkön keresztül Gloria a hétvégéket egy házaspárral tölti, és rajtuk keresztül megismerkedik két szűz „nagynénivel”, akik igaz barátok maradnak. A gyermekévek elképesztő fordulatokkal telnek Kevin keresése során, ami a mentális összeomlással végződik.

Egy régi, viktoriánus stílusú intézetbe zárva két ismeretlen rokon látogatja meg, akikkel kénytelen együtt élni. Huszonegy évesen Gloria önálló életet kezd.

A két „nagynénivel” újra barátságot köt, és azok felfedik apja kilétét. Az igaz szerelem belép az életébe, amikor feleségül megy Robert Urquharthoz, aki továbbra is támogatja őt abban, hogy megtalálja Kevint.

Ez az erőteljes memoár rávilágít arra, hogy milyen volt az élet egy 1950-es évekbeli gyermekotthonban, és végigkíséri a szerzőt lenyűgöző útján.