Értékelés:

A könyv gazdag és teológiailag mélyreható prédikációkat tartalmaz, amelyek arra ösztönzik az olvasót, hogy a bibliai szövegeken belüli összefüggéseket tárja fel. Kiemeli Leó pápa Krisztus és a szilárd tanítás iránti elkötelezettségét, és a hagyományos keresztény ortodoxiát védelmező történelmi személyiségként pozicionálja őt.
Előnyök:A szentírási szempontból gazdag tartalom, a mély teológiai meglátások, a bibliai összefüggések feltárására ösztönöz, Leó pápát az ortodoxia erős védelmezőjeként mutatja be.
Hátrányok:Egyes olvasók nem biztos, hogy egyetértenek bizonyos kifejtő következtetésekkel.
(1 olvasói vélemény alapján)
Amikor a római politikai gépezet maradványai a Kr. u.
ötödik században kezdtek összeomlani, Nagy Szent Leó pápa magasba törő alakja a romok közé került. Az intézményeken és kultúrákon átívelő, megváltoztathatatlan tanítás által fenntartott Egyház egyedül emelkedett ki a káoszból. Végül a római örökség beolvadt a kereszténységbe, és megszűnt önálló életet élni.
Gyakorlatilag lehetetlen lenne megérteni ezt a monumentális átmenetet a római világból a kereszténységbe Nagy Leó kulcsszerepének figyelembevétele nélkül.
E tekintetben prédikációi felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatnak a társadalomtörténész számára. Leó volt az - és nem a császár -, aki kiment, hogy szembeszálljon Attila hunokkal.
Leó volt az, aki egyszer elhárította, máskor pedig enyhítette a barbár betörések pusztítását. Bármilyen jelentős volt is a hozzájárulása a történelemhez, Leónak még nagyobb hatása volt a teológiára. Amikor a monofizita eretnekség hívei különböző cselszövésekkel előre meghatározták a 450-ben Khalkédonban tartott zsinat kimenetelét, Leó azonnal elítélte, hogy az inkább latrocinium (rablás) volt, mint concilium (zsinat).
Egy évvel később - "Péter szólt León keresztül" felkiáltásokkal - a khalkédoni ökumenikus zsinat, a katolikus kereszténység egyik pillére, a monofizitizmus egyöntetű elítélésében éppen a Leó által megfogalmazott nyelvezetet vette át. Leó pápa a Szent Péter utódai által élvezett előjogokról az addig ismert leghatározottabb és legrészletesebb megerősítéseket is kidolgozta. Számos teológiai alapelv az ő prédikációiban találja meg legvilágosabb és minden bizonnyal legbeszédesebb kifejezését.
Leó a római szónokok minden kifinomultságával beszélt, a pogány külsőségek nélkül, és így megtestesítette a klasszikus örökség keresztény kisajátítását. Mindezek közepette azonban Szent Leó pápa egyszerűen a gondjaira bízottak alázatos szolgájának tekintette magát.
Ez a kötet a teljes prédikációk első angol fordítását mutatja be.