Az Iola Leroy, avagy a felemelt árnyak (1892) Frances Ellen Watkins Harper regénye. Az Iola Leroy, avagy a felemelt árnyak (Iola Leroy, or Shadows Uplifted) az egyik első afroamerikai nő által kiadott regény, az amerikai polgárháború idején játszódó felszabadítási történet, amely olyan témákkal foglalkozik, mint az eltörlés, a fajnemesítés és az elmúlás.
Észak-Karolinában az uniós hadsereg egyik ezrede szökött rabszolgák egy csoportját látja vendégül. Robert Johnson és Tom Anderson vezetésével a szökevények egy Iola Leroy nevű nő nevében fordulnak az uniós parancsnokhoz, aki továbbra is rabszolgaként él a városban. Leroy annak ellenére, hogy szabadnak született, vegyes faji származása miatt rabszolgasorba kényszerült. Apja, Eugene, a gazdag rabszolgatartó felszabadította Iola anyját, hogy feleségül vehesse és családot alapíthasson. Amikor hirtelen sárgalázban meghalt, Eugene akaratlanul is súlyos veszélyben hagyta családját, és Marie-t és gyermekeit hamarosan Eugene rosszindulatú rokonai szakították ki a szabadságból. Bár Iolát északra küldték, hogy egy szemináriumban tanuljon, rászedik, hogy visszatérjen délre, és eladják a családjától. Miután elmondta a történetét, Johnson és Anderson csatlakozik az uniós parancsnokhoz és ezredéhez, hogy harcoljanak Iola szabadságáért. Az Iola Leroy, avagy a felemelt árnyak, amely Zora Neale Hurtont és Ida B. Wellst is megihlette, az afroamerikai regényirodalom úttörő műve, és szakmája úttörőjének meghatározó remekműve.
Frances Ellen Watkins Harper Iola Leroy, avagy a felemelt árnyak című művének gyönyörűen megtervezett borítóval és professzionális gépelt kézirattal ellátott kiadása az afroamerikai irodalom klasszikusa, a modern olvasók számára újragondolva.
