Shakespeare's Dramatic Persons
A Shakespeare drámai személyiségei című könyvben Travis Curtright a klasszikus retorikai hagyomány hatását vizsgálja a kora újkori színészi elméletekre Shakespeare leghíresebb szereplőinek és legsikeresebb darabjainak alapos tanulmányozása és azokból való válogatás során. Curtright bemutatja, hogy a "megszemélyesítés" - a kora újkori kifejezés a szerep eljátszására - olyan retorikai színészi stílus, amely élethű karaktereket és cselekvést tudott nyújtani a közönségnek, beleértve azt a színházi illúziót is, hogy a drámai személyek belsőséggel vagy bensőségességgel rendelkeznek.
A Shakespeare drámai személyei olyan főszereplőkre összpontosít, mint III. Richárd, Katherina, Benedick és Jago, és Shakespeare korai és kései műveitől kezdve vizsgálja az egyes retorikai formákat és azok működését öt különböző darabban.
A tanulmány végén Curtright elképzeli, hogyan alkalmazhatta volna Richard Burbage, Shakespeare legjobb színésze a közönség közvetlen megszólításának színházi konvencióját. Bár a megszemélyesítés egyértelműen különbözik a modern színpadi megközelítésekben törekedett realizmustól, Curtright feltárja, hogy Shakespeare kifinomult használata és a meggyőzés művészetének fejlesztése hogyan biztosította volna a kora újkori színészeknek a saját eszközeiket és érzéküket az élethű drámai személyek előadásához.
