Shakespeare and Music: Afterlives and Borrowings
Ez a tanulmány a Shakespeare-re adott zenei válaszok gazdag és változatos skáláját vizsgálja a XVII. századtól kezdve. A könyv irodalmi szempontból vizsgálja azt a sok műfajt és kontextust, amelyben Shakespeare és műve zenei utóéletet élvezett: a musicalek és filmzenék, valamint a népzene és a hip-hop hagyományok mellett az operát, a balettet és a klasszikus szimfóniát is tárgyalja.
A kötet a kreativitás és az improvizáció kora újkori barokk gyakorlatból és a huszadik századi jazz-adaptáció újabb példájából kiindulva vizsgálja, hogy Shakespeare darabjait és verseit milyen sokféleképpen dolgozták át a zeneszerzők. Emellett ezeket a kulturális produkciókat saját történelmi pillanatukba és kontextusukba helyezi.
Az adaptációs tanulmányok gyorsan fejlődő tudományterület, és ehhez a területhez való hozzájárulásként a Shakespeare és a zene: Afterlives and Borrowings:
⬤ az adaptációs tanulmányok elméleteit és gyakorlatát fejleszti tovább, hogy a Shakespeare-re adott zenei válaszokról gondolkodjon az évszázadok során.
⬤ izgalmas intellektuális találkozásban egyesíti az irodalomkritikából, a színháztörténetből, a filmtudományból és a zenetudományból származó gondolatokat és módszereket.
⬤ a zenét a legszélesebb kontextusban vizsgálja, a klasszikus szimfóniákat, köztük Berlioz és Elgar műveit, Verdi és Britten operáit, valamint a Broadway-musicaleket, Sosztakovics, Walton és kortárs előadók filmzenéit, továbbá Duke Ellington és mások jazzfeldolgozásait.
Ez egy olyan időszerű tanulmány, amely a Shakespeare és a klasszikus zene szerelmeseitől kezdve a filmes hallgatókon át a színháztörténészekig széles olvasóközönségnek tetszeni fog.
