Shakespeare and the Elizabethan Reformation: Literary Negotiation of Religious Difference
Shakespeare és az Erzsébet-kori reformáció: A vallási különbségek irodalmi tárgyalása azt vizsgálja, hogy Shakespeare darabjai hogyan dramatizálják az Erzsébet-kori reformáció kulcskérdéseit, a szakrális, a kritikus és a kiábrándult, illetve a katolikus, a protestáns és a világi közötti konfliktust. Minden egyes darab az ő megbékélésüket vagy a megbékélés kudarcát képzeli el.
A katolikus szakrálisra a babonává fajulás, a protestáns kritikára annak nem szándékolt (fissaparos) következményei, a világi hétköznapira a merő kiábrándulás vet árnyékot. Shakespeare megmutatja, hogy mindhárom nézőpontra szükség van, ha a társadalom szembe akar nézni megoldhatatlan problémáival, és ezzel erőteljes modellt nyújt saját ökumenikus párbeszédeinkhez. Shakespeare a szentéletű, de gyakorlatiatlan VI.
Henrik királyt, akinek meggyilkolása az „ősbűn”, a pragmatikus és világi IV. Henrikkel állítja szembe történelmi színdarabokkal, mígnem az 1590-es évek végén elképzeli, hogyan kapcsolódhat Hal újra a szent forrásokhoz.
Ugyanakkor Shakespeare komédiáiban a nemzeti „tévedések komédiájának” feloldására, az erotikus és házastársi és szemléleti zűrzavarok rendezésére hármas lencséjét alkalmazva képzeli el a kooperatív megoldási módokat. Késő Erzsébet-kori komédiáiban a szellemesség és az áhítat, a hétköznapi és a szent, a régi és az új rend csiszolt egyensúlyát éri el.
A Hamlet Shakespeare végső, Erzsébet korabeli megfontolása ezeknek a kérdéseknek, az úgynevezett objektív korreláció hiánya pedig válasz a reformáció rendezetlen traumájára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)